1900-ban Dr. Max Planck német fizikus bevezetett egy számot, amely örökre megváltoztatta az univerzumról alkotott képünket: A Planck-állandó. Ez a látszólag kis érték lett az alapja a kvantummechanikának, a fizika azon ágának, amely a részecskék viselkedését vizsgálja mikroszkopikus léptékben. De mi is pontosan a Planck-állandó, és miért olyan fontos az univerzum megértése szempontjából?
A Planck-állandó jelentőségének megértéséhez elengedhetetlen, hogy különbséget tegyünk a klasszikus mechanika és a kvantummechanika között.
Klasszikus mechanika: A Sir Isaac Newton által a 17. században kidolgozott klasszikus mechanika a mindennapi tárgyak mozgását írja le, a zuhanó almáktól a keringő bolygókig. Ebben a keretben az energia folyamatos – gondoljunk csak arra, mintha vizet öntenénk egy kancsóból, amelybe tetszés szerint bármilyen mennyiséget hozzáadhatunk — írja a How Stuff Works.
Kvantummechanika: A fizikának ez a területe azonban sokkal furcsább. A kvantummechanikában az energia nem folyamatos, hanem diszkrét, olyan, mintha kockacukrot adnánk egy csésze kávéhoz – egy, kettő vagy három kockát adhatunk hozzá, de soha nem egy kocka töredékét. Az energia kvantálásának ez a fogalma az, ahol a Planck-állandó a képbe kerül.
A Planck-állandó a kvantumelméletben
A Planck-állandó egy alapvető érték, amely meghatározza a foton, a fény alapegysége által szállított energiát. Az összefüggést az E=hf egyenlet fejezi ki, ahol E a foton energiája, h a Planck-állandó, f pedig a fényhullám frekvenciája.
Ez az egyenlet a kvantummechanikában kulcsfontosságú, mert összekapcsolja az elektromágneses sugárzás és az elemi részecskék hullám- és részecskejellegű tulajdonságait. Ahogy Fred Cooper, a Santa Fe Intézet külsős professzora elmagyarázza, a Planck-állandó a híd a fény és az elektromágneses sugárzás más formáinak e két, látszólag ellentmondásos aspektusa között.
Miért számítanak a Planck-állandó kis változásai?
Bár a Planck-állandó értéke figyelemre méltóan stabil maradt, még a legkisebb módosítások is mélyreható hatással lehetnek az univerzumra. Például az értékének jelentős változása megváltoztathatja az anyag alapvető szerkezetét, ami olyan világegyetemhez vezethet, ahol az atomok nagyobbak, mint a csillagok. Ez jól szemlélteti, hogy mennyire finoman hangolt a világegyetemünk, és hogy az alapvető állandókban bekövetkező apró eltérések is drámai változásokat eredményezhetnek a kozmoszban.
Érdekes módon a Planck-állandó a kilogramm, a Nemzetközi Egységrendszer (SI) egyik alapegységének meghatározásában is szerepet játszik. Ez mutatja, hogy az állandó nemcsak a mikroszkopikus világra, hanem a makroszkopikus mérésekre is hatással van, amelyekre a mindennapi életben támaszkodunk.
A popkultúra és a Planck-állandó: A “Stranger Things” kapcsolata
A Netflix “Stranger Things” című sorozatának rajongói számára a Planck-állandó a harmadik évadban is feltűnt. A showrunnerek azonban a Planck-állandó 2014-es értékét használták az 1985-ös helyett, ami egy apró figyelmetlenség az egyébként részletesen kidolgozott korhűségükben. Bár ez a részlet sok néző számára észrevétlen maradhatott, kiemeli, hogy a Planck-állandó mennyire beágyazódott a tudományos diskurzusba és a populáris kultúrába egyaránt.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Ritka vattacukor homárt fedeztek fel New Hampshire partjainál
