A Zafírok titkai: Így formálódnak a kék drágakövek a vulkanikus mélységekben

A híres kék zafírok lenyűgöző színüket a Föld mélyén uralkodó magas hőmérsékleteknek köszönhetik. Ezek a drágakövek olyan vulkanikus területeken találhatók, mint például a vulkanikus Eifel, ahol a mélyből származó magma fokozatosan emelkedik a felszín felé. Most azonban fény derült arra, hogyan keletkeznek valójában ezek a gyönyörű kövek.

Bár a zafírok vulkanikus eredetéről már voltak elképzelések, a tudósok nem voltak teljesen biztosak abban, hogy pontosan milyen körülmények között alakulnak ki. A kihívást az jelentette, hogy megállapítsák, vajon ezek a drágakövek közvetlenül a köpenyből származnak-e, vagy a magma és más ásványok kölcsönhatása révén keletkeztek, miközben felfelé emelkedtek. A rejtély középpontjában az állt, hogy a zafírok teljes egészében a köpenyben képződtek-e, vagy már a kéregben alakultak ki, mielőtt vulkanikus tevékenység következtében a felszínre kerültek.

Zafír ékszer / Forrás: Pixabay

Kutatás a zafírok után

A Science Alert szerint a legújabb kutatások új fényt derítettek a zafírok kialakulására. A tudósok felfedezték, hogy a zafírok valóban extrém vulkanikus körülmények között formálódhatnak. A földkéreg magas hőmérséklete és nyomása az alumínium-oxidot korunddá, vagyis zafírrá alakíthatja. Axel Schmitt geológus, a Curtin Egyetem munkatársa elmagyarázta, hogy ezen körülmények hatására az agyagos üledékek zafírrá alakulhatnak, amelyeket később a felszálló magma a felszínre juttat.

A zafírok kialakulásának megértéséhez a tudósok 223 mikroszkopikus zafírt elemeztek az Eifel régióból. Szekunderion-tömegspektrometriával vizsgálták a rutil és cirkon zárványokat, valamint az alumínium-oxidban található oxigénizotóp-arányokat. Ezek az elemzések segítenek meghatározni a zafírok korát és eredetét: a rutilban és cirkonban lévő urán bomlási sebessége alapján a kutatók pontosan keltezhetik a kristályokat. Az oxigénizotópok pedig a keletkezés mélységére vonatkozóan adnak támpontokat, mivel a nehezebb izotópok gyakrabban találhatók a mélyebb kéregből származó ásványokban.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay

A kutatás eredménye

Az eredmények azt mutatták, hogy az eifeli zafírok oxigénizotóp-arányai mind köpeny-, mind pedig kéreg eredetre utalnak. Az urán-ólom kormeghatározás megerősítette, hogy ezek a zafírok vulkanikus tevékenység során keletkeztek és a felszínre jutottak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a zafírok a felső kéregben, legfeljebb 7 kilométeres mélységben alakultak ki, és képződésük részben a köpeny magmájának és a kéreg kőzeteinek kölcsönhatásából ered.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a zafírok kialakulásában egyaránt szerepet játszanak a magmás és metamorf folyamatok. A magmából származó magas hőmérséklet és a környező kőzetek metamorfikus átalakulása együttesen eredményezi e gyönyörű drágakövek létrejöttét. Sebastian Schmidt, a Heidelbergi Egyetem geotudósa kiemelte, hogy az Eifel régióban mindkét típusú folyamat hozzájárult a zafírok kristályosodásához.

Ez is érdekelhet:

• Rozsdásodik a valaha talált legdrágább aszteroida
• Szabadkőműves alagutat találtak Varsó alatt régészek