Meglepő dolog derült ki a neandervölgyiekről egy 65 ezer éves lelőhelyen

A régészek új bizonyítékokat tártak fel, amelyek alapján a neandervölgyiek okosabbak voltak, mint korábban hitték. A Pireneusok közelében végzett ásatások során több mint 29 ezer leletet találtak, amelyek azt mutatják, hogy ezek a lények képzett és intelligens vadászok voltak.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az Abric Pizarro hegység lábánál, egy 100 és 65 ezer évvel ezelőttről származó lelőhelyen kutattak a kihalt fajra vonatkozó nyomok után. A lelőhelyen feltárt állatcsontok bizonyítják, hogy őseink a környezet alapján tervezték meg étkezéseiket, és különféle, a nagy és kisebb állatok elejtésére alkalmas eszközöket is kifejlesztettek. Ezek alapján a neandervölgyiek képesek voltak alkalmazkodni a környezetükhöz, amelynek hatására újra kell alkotnunk az ősemberekről szóló elképzeléseinket.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Megint meglepték a kutatókat a neandervölgyiek

A térségben számos barlang található, amelyek a neandervölgyieknek adtak otthont, írja a Daily Mail. Dr. Sofia Samper Carro, a kutatás vezető szerzője szerint „az Abric Pizarróban talált meglepő leleteink azt mutatják, hogy mennyire jól alkalmazkodtak környezetükhöz. A megtalált állatcsontok arra utalnak, hogy sikeresen hasznosították a környező állatvilágot. Gímszarvasra, lóra és bölényre vadásztak, de édesvízi teknősöket és nyulakat is fogyasztottak, ami a neandervölgyiek esetében ritkán tapasztalt tervezést feltételez.”

A kutatók szerint az új információk megkérdőjelezik azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a neandervölgyiek csak nagytestű állatokra, például lovakra és orrszarvúakra vadásztak. „A csontok révén – amelyeken vágásnyomok láthatók – közvetlen bizonyítékunk van arra, hogy kisebb állatokat is elejtettek. A kőleletek elemzése azt is mutatja, hogy a gyártott szerszámok változatos fajtái alapján képesek voltak kiaknázni a térségben rendelkezésre álló erőforrásokat.”

A csapat egy 3D-s térkép segítségével rögzítette, hol találták az egyes leleteket, így pontosabban mérhetik fel az egyes eszközök és ételek lehetséges kapcsolatait. Dr. Samper Carro szerint minden, 1-2 centiméteresnél nagyobb leletet rögzítettek a térképen, ami persze jelentősen lassítja a munkálatokat, de ez a lehető legpontosabb módszerük.

Néhány ilyen lelőhelyet már több mint 20 éve ásunk, és érdekel bennünket, hogy a különböző adatok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, a kőszerszámoktól a csontokig és a tűzhelyekig. Ez a módszer pedig információt ad arról, hogyan éltek a neandervölgyiek, és mennyi ideig tartózkodtak egy területen. A tárgyak kapcsolata segíthet megfejteni, hogy az adott lelőhelyen vajon csak átmenetileg, vagy állandó jelleggel tartózkodtak.

A lelőhely egy olyan időszakból származik, amikor a modern ember még nem élt a környéken, és amelyről kevés információ áll rendelkezésre, ezért is olyan különleges a megtalálása. „Az Abric Pizarrónál található egyedülálló lelőhely bepillantást enged a neandervölgyiek viselkedésébe egy olyan tájon, amelyet több százezer éven át lakóhelyüknek tekintettek.”

A neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el viharos gyorsasággal, amikor is színre lépett a modern ember. Ezt megelőzően azonban már majdnem 300 ezer éve éltek Európában, így egyértelműen tudták, mit csinálnak. Ismerték a területet, és tudták, hogyan lehet hosszú ideig túlélni.

Érdemes elolvasni:

• A Pompeiiben megtalált két áldozat sokkal tovább szenvedhetett, mint a többiek
• Szabadkőműves alagutat találtak Varsó alatt régészek