Honnan tudjuk, milyen magas egy hegy valójában?

A Mount Everest 8849 méteres magasságával a világ legmagasabb hegye, legalábbis azok közül, amelyek a felszín fölött indulnak. De honnan tudjuk pontosan?

Vagy honnan tudjuk egyáltalán, hogy melyik hegy milyen magas? És hogyan tudják összemérni más képződményekkel? Nos, a választ az iskolában lesajnált trigonometria adja, ugyanis a hegyek magasságának hagyományos mérési módszeréhez trigonometriás ismeretek szükségesek. A módszert háromszögelésnek hívják, és szükséges tudni hozzá két pont egymástól való távolságát, valamint a két pont és a hegycsúcs közötti szöget, derül ki az IFLScience beszámolójából.

Így tudjuk kiszámolni a hegyek magasságát

A Mount Everest. Fotó: Wikimedia Commons

A hegyek magasságát a tengerszintről mérik, aminek elméletileg az egész bolygón azonosnak kellene lennie, így a számításhoz az is szükséges tudni a mérendő pont tengerszint feletti magasságát, valamint a Föld görbületét. Amikor a szögek mérésére pedig szintén nagy pontosságot igényel. Ehhez nagyon hasznos a teodolit nevű eszköz, amely egy távcsőre hajazó optikai műszer, amely vízszintes és függőleges szögek mérésére egyaránt alkalmas.

A két szög és a képzeletbeli háromszög egyik oldalának hossza alapján a szinusztétel és a Hérón-képlet segítségével megkapjuk a magasságát. Ez a történelmileg használt módszer azonban nem feltétlenül a legpontosabb. Amikor például Sir Andrew Scott Waugh brit katonatiszt és csapata a Mount Everestet mérte volna, váratlan akadályba ütköztek, mégpedig a Föld légkörébe.

A fény a levegő sűrűségének változása miatt görbülhet, ami nagyobb távolságok esetén természetesen nagyobb tévedéssel is járhat. Emiatt a tárgyak magasabbnak vagy épp kisebbeknek tűnnek, mint amilyenek valójában, az elvégzett mérések pontatlanok lehetnek. Manapság egyszerűbb és sokkal pontosabb lehet egy hegy magasságának mérése a GPS segítségével. Ez pedig kivételesen hasznosnak bizonyulhat, ha a Mount Everestről van szó, mert a magassága valóban változhat, viszont nem a mérési módszerek, hanem geológiai események, például földrengések miatt.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat