Ha ezt a halat meglátod a parton, földrengés közeleg
A japán mítoszok szerint a szíjhalak a földrengések előhírnökei. De ha nem figyelmességből „szólnak”, akkor mi állhat a babona mögött?
A hagyományos japán legenda szerint az óriás szíjhalat „ryugu no tsukai” néven ismerték, ami azt jelenti, hogy „a hírnök a tengeri sárkány istenek palotájából”. Az emberek azt hitték, hogy a szíjhalak feljönnek a mélyből, hogy figyelmeztessék az embereket, ha földrengés közeleg. Ez a mítosz nagy feltűnést keltett 2011-ben, amikor 20 szíjhalat sodort partra a víz az ország legerősebb földrengése előtti hónapokban.
Bár nincs bizonyíték a szíjhal-észlelések és a földrengések közötti kapcsolat alátámasztására, 2024 augusztusában sznorkelezők találtak egyet Kaliforniában – két nappal azelőtt, hogy földrengés sújtotta volna a régiót. A tudósok azonban úgy vélik, hogy ez véletlen egybeesés volt, írja a Live Science.
Az szíjhalak halálos útja
Az óriási szíjhal (Regalecus glesne) időnként felbukkan a világ mérsékelt és trópusi sekély vidékein, rövid időn belül általában kettő vagy három. Noha nagyon keveset tudunk arról, hogy ez miért történik, egyes tudósok szerint a mélyen élő fajokat – amelyek általában a felszín alatt 200–1000 méterrel lévő mezopelágikus zónában találják meg otthonukat – időnként erős áramlatok lökdösik felfelé a kontinentális talapzatra.
„Bármilyen oceanográfiai jelenség is nyomja ezeket az állatokat a partra, valószínűleg elég nagy léptékűek ahhoz, hogy egynél több szíjhalat érintsenek” – mondja Mark Benfield, a Louisiana Állami Egyetem oceanográfusa és ökológusa a National Geographic-nak.
A sekélyebb vizekben a halak kevésbé valószínű, hogy megtalálják a kis rákféléket és más gerinctelen állatokat, például a krillt, amelyekkel táplálkoznak – de nagyobb valószínűséggel szenvednek végzetes károkat a tomboló szél és a hullámok miatt. Karla Heidelberg, a Dél-Kaliforniai Egyetem tengerbiológusa szerint nem meglepő, hogy a szárazföld közelében észlelt összes szíjhal haldoklik vagy már elpusztult.
2023-ban is partra vetődött néhány példány
A Fülöp-szigeteken 2023-ban történt megfigyelések kevés új információt hoznak erről a fajról, de megerősítik a szíjhal kapcsolatát a mítoszokkal. Úgy tűnik, röviddel egy szeizmikus esemény előtt a sekély vizekben tartózkodik. Hat halat egy 6,7-es erősségű földrengés előtti és utáni napokban észleltek a Fülöp-szigeteki Surigao Cityben.
De Benfield szerint nem szabad elhamarkodott következtetésekhez jutni. „Nehéz elképzelni, hogy milyen jelenség fordulhat elő egy földrengés előtt, amely miatt ezek a szíjhalak elhagynák a [mezopelágikus zónát], és a part és a partra vonulnának.” Nem biztos, hogy a mélytengeri szeizmikus tevékenység miatt a halak elmenekülnek: a szíjhal nem az óceán fenekének közelében él, ahol ez a tevékenység zajlik, és ha ez az elmélet igaz, akkor nem ez lenne az egyetlen faj, amelyet korábban észleltek egy földrengés előtt.
Szinte ismeretlen
A magyarázat hiánya csak emlékeztet arra, milyen keveset tudunk erről az egyedülálló állatról.
Először 1772-ben észlelték, és ez a világ leghosszabb csontos hala, akár 30 láb hosszú is. Bár nem hüllő, a hosszúkás halról azt gondolják, hogy a tengeri kígyókról szóló legendák ihletője a világon. Egy olyan faj esetében, amelyről oly keveset tudunk, ironikusan sok neve szerepel: Palauban kakashalnak hívják a fejéből kitörő tüskés vörös uszonyok miatt, és ezüstös fénye miatt mások a „heringek királyának” nevezik.
De mivel a szíjhalak általában olyan mélységben élnek, amelyet az emberek még mindig nehezen tudnak felfedezni, nagyon kevés kutatást végeztek velük kapcsolatban. Kevés példány van – amellett, hogy az észlelések ritkák, azok a halászok, akik nemkívánatos járulékos fogásként felcipelik, általában visszadobják őket, mert nem tudják eladni a ragacsos húst a piacon. A példányok begyűjtésekor pedig általában kevés információ gyűlik össze: az elhullott példányok kevés információt adnak ahhoz képest, mint ha élő állatokat megfigyelnek természetes élőhelyükön.
„Az egyik legjobb módja annak, hogy többet tudjunk meg a szíjhalról – mondja Heidelberg –, ha olyan merülőket használunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy videót rögzítsünk a természetesebb viselkedésekről.”
Ez is érdekelhet:
- Az óceánoknak is van saját időjárásuk, de nemcsak a hullámok habjai felett
- Mi az a Fehér Cápa Kávézó, és miért töltenek ott évi 100 napot a ragadozók?
Kiemelt kép: depositphotos.com
