A bíróság megszavazta Pablo Escobar vízilovainak kiirtását Kolumbiában
A kokainmedvét a 2023-as film tette ismertté – de tudtad, hogy több tucat „kokainvíziló” is szabadon kószál Kolumbiában?
A Pablo Escobar drogbáró által az országba behurcolt vízilovak populációjának visszaszorítására tett erőfeszítések részeként egy kolumbiai bíróság elrendelte, hogy az állatokat le lehet és kell is vadászni.
Amint arról az ABC News beszámolt, a cundinamarcai közigazgatási bíróság közölte a kolumbiai környezetvédelmi minisztériummal, hogy három hónap áll rendelkezésére, hogy „a faj kiirtására irányuló intézkedéseket előirányzó rendeletet” hozzon, kifejezve, hogy ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk „az ellenőrzött vadászatot és a sterilizálást”.
A víziló természetes környezete
Ezeknek az állatoknak semmi keresnivalójuk nem lenne Kolumbiában. A közönséges folyami vízilovak a Szaharától délre fekvő Afrikában őshonosak, írja az ifaw. Olyan vízfolyásokban élnek, mint a folyók, tavak, mocsarak és torkolatok. Ezek a félvízi emlősök Afrika különböző országaiban találhatók meg, Kelet- és Nyugat-Afrikában is vannak populációk.
A törpe vízilovak – nagyobb rokonaikkal ellentétben – négy nyugat-afrikai ország trópusi esőerdeiben és mocsaraiban élnek: Elefántcsontparton, Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. Kisebb testükkel alkalmazkodtak ahhoz, hogy könnyedén eligazodjanak az esőerdők növényzetében.
Akkor mégis hogyan kerültek Kolumbiába?
Az 1980-as években kerültek oda, amikor a hírhedt kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar úgy döntött, hogy kokainpénzének egy részét arra költi, hogy állatkertet hozzon létre a birtokán, ahol különféle egzotikus állatokat tartottak, köztük négy vízilovat, magyarázza az IFLScience.
Amikor Escobart 1993-ban megölték, a birtok legtöbb állatát állatkertekbe küldték, vagy elpusztultak, de a vízilovaknak sikerült elkerülniük a befogást. Akkoriban nem gondolták, hogy ez nagy problémát jelentene; a hatóságok feltételezték, hogy valószínűleg elpusztulnak, mivel ez nem a természetes élőhelyük.
Ehelyett azonban szaporodtak – és mostanra becslések szerint 170 példány élhet a kolumbiai vadonban. Ha nem avatkoznak be, egy tanulmány szerint a populáció 2039-re elérheti az 1418 egyedet. A bíróságok szerint ez veszélyezteti a terület ökológiai egyensúlyát.
Miért károsak az élővilágra?
Korábbi kutatások megállapították, hogy az egyik fő probléma a vízilovak ürüléke, amely erős trágyaként hat a közeli tavakban és folyókban. Ennek az a következménye, hogy a benne lévő baktériumok és algák népességrobbanást élnek át, ami egyrészt káros algavirágzást, másrészt oxigén- és tápanyaghiányt eredményezhet a vizekben élő más élőlények számára.
Mások szerint olyan betegségeket és parazitákat hordozhatnak, amelyek más vadon élő állatokat, köztük az embereket is megfertőzhetik. Emellett az sem utolsó, hogy a vízilovak rendkívül agresszívek. Kevesen tudják, de a közhiedelemmel ellentétben ezek az állatok nem mindenevők, kizárólag növényekkel táplálkoznak, áldozataikat pedig puszta szórakozásból szedik, írja a USA Today. Gondoljunk csak bele, mennyire más megvilágításba helyezi ez a rengeteg sérülést és halálesetet, amit okoznak.
Elfogyott a türelem
A kolumbiai hatóságok több kísérletet is tettek az invazív állatokkal való leszámolásra. Nem ez az első alkalom, hogy megpróbálják levadászni őket. 2009-ben Antioquia tartományban a hatóságok három víziló ellen adtak ki kivégzési parancsot, amelyek állítólag biztonsági kockázatot jelentettek, és egyiküket sikerült elaltatniuk.
De bár a hatóságok számára ez sikerrel járt, nem volt ellentmondásmentes. A vízilovak nevében két pert is indítottak, hogy a vadászat helyett a sterilizálás mellett érveljenek. Közülük az egyik azzal végződött, hogy az Egyesült Államok a vízilovakat jogilag is emberként ismerte el az eljárás során. Hogy ez befolyásolhatja-e a legújabb terv megvalósulását, még nem tudni.
Ez is érdekelhet:
