Kávézacc és Beton: Az év innovációja

A kávé és a koffein alapvető szerepet játszanak kultúránkban, nemcsak szociális események során, hanem sok ember napi rutinjában is. Minden nap hatalmas mennyiségű kávé készül, ami jelentős mennyiségű kávézaccot eredményez. De mi mindenre használható ez a kávézacc?

Évente mintegy 10 milliárd kilogramm kávézacc keletkezik világszerte, és ennek nagy része a hulladéklerakókba kerül. Ennek az anyagnak az ártalmatlanítása hozzájárul az üvegházhatású gázok, például a metán és a szén-dioxid kibocsátásához, amelyek jelentős szerepet játszanak az éghajlatváltozásban. Ha sikerül megtalálni a kávézacc hatékony újrahasznosítási módját, az segíthet csökkenteni ezeket a káros hatásokat.

Forrás: Pixabay

A meglepő kombináció: kávézacc és beton

Az építőipar folyamatosan növekvő betonigénye újabb környezeti problémákat vet fel. A kereslet kielégítése érdekében nagy mennyiségű természetes homokot vonnak ki, gyakran folyómedrekből és partokról, ami károsítja az ökoszisztémákat és kimeríti a korlátozott homokkészleteket. A kutatók szerint a körforgásos gazdaság elvei, mint például a szerves hulladékok, például a kávézacc újrahasznosítása, hozzájárulhatnak a természetes erőforrásokra nehezedő nyomás csökkentéséhez, mint amilyen a homok.

A Science Alert szerint ausztráliai kutatók felfedezték, hogy a beton szilárdsága akár 30%-kal is növelhető, ha feldolgozott kávézaccot adnak hozzá. Ez az innovatív megoldás nemcsak a beton tartósságát javítja, hanem a szerves hulladék újrafelhasználásával is hozzájárul a környezet védelméhez.

A szerves anyagok, például a kávézacc közvetlen hozzáadása a betonhoz gyengítheti annak szilárdságát, mivel a benne lévő vegyületek zavarhatják a cement reakcióját. E probléma megoldására a kutatók a zaccot pirolízisnek nevezett folyamatnak vetették alá. Ennek során a kávézaccot több mint 350 °C-ra hevítik oxigén jelenléte nélkül, ami bioszénné alakítja. Ez a szénben gazdag, porózus anyag jól kötődik a cementhez, és így növeli a beton szilárdságát.

Forrás: Pixabay

Az első eredmények

A kutatócsoport különböző pirolízis-hőmérsékleteket tesztelt, és megállapította, hogy a 350 °C-on előállított bioszén a leghatékonyabb, míg a magasabb hőmérsékleten, például 500 °C-on készült bioszén gyengébb részecskéket eredményezett. Bár az eredmények ígéretesek, a kutatók továbbra is vizsgálják a beton hosszú távú tartósságát, különösen olyan körülmények között, mint a fagyási/olvadási ciklusok és a vízhatás.

A csoport nemcsak a kávézaccot, hanem más szerves hulladékanyagokat is vizsgál, például fa- és mezőgazdasági hulladékokat, hogy ezekből is készíthető-e betongyártásra alkalmas bioszén. Ez a megközelítés jelentősen csökkentheti a hulladéklerakókba kerülő szerves hulladék mennyiségét, és hozzájárulhat a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz.

Shannon Kilmartin-Lynch kutató a fenntarthatóság fontosságát emelte ki az őslakosok szemszögéből, hangsúlyozva a környezet gondozásának szükségességét. Szerinte fontos biztosítani az anyagok fenntartható életciklusát, minimalizálni a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségét, és csökkenteni az általános környezeti hatásokat.

Ez is érdekelhet:

• Az ELTE kutatói felfedezték az eddigi legnehezebb antianyag-atommagot
• Dolly, az egyetlen egészséges klón különös története