Az ózonréteg regenerálódik: Pozitív jelek az Antarktisz felett!
Az ózonrétegben keletkezett lyukat, amelyet először az 1970-es és 80-as években fedeztek fel, az ember által előállított vegyi anyagok, például a klórozott-fluorozott szénhidrogének okozták, amelyek lebontják az ózonmolekulákat. Most viszont a tudósok változást figyeltek meg a keletkezett lyukkal kapcsolatban.
A vegyi anyagokat, amelyek a sérülést okozták a Földet védő rétegen, széles körben alkalmazták aeroszolokban és hűtőközegekben, de később betiltották őket, miután a tudósok bizonyították, hogy károsítják az ózonréteget. Az IFL Science információi alapján a jelenlegi adatok szerint az Antarktisz felett kialakult ózonlyuk kisebb, mint amit megszoktunk, ami arra utal, hogy az ózonréteg folyamatosan regenerálódik.
Ez a pozitív tendencia reményt kelt arra vonatkozóan, hogy az ózonréteg, amely az életet a káros ultraibolya sugárzástól védi, továbbra is javulni fog, és várhatóan 2066-ra az Antarktisz, 2045-re az Északi-sarkvidék, valamint 2040-re világszerte teljes mértékben helyreállhat.
A meglepő fordulat
Az ózonréteg állapotát számos tényező befolyásolja, beleértve mind a természetes folyamatokat, mind az emberi tevékenységeket. Az ózonlyuk mérete évszakonként változik: általában augusztusban kezd kialakulni, októberben éri el a csúcspontját, majd novemberre bezárul. Az idei évben a sztratoszféra felmelegedése zavart okozott a sarki örvényben, késleltetve az ózonlyuk kialakulását, ami az év ezen szakaszában szokásosnál kisebb méretet eredményezett.
Az ózonlyuk méretének változásai ellenére az általános tendencia a regenerálódás irányába mutat. A Montreali Jegyzőkönyvben az ózonréteget károsító anyagok betiltása nagymértékben csökkentette ezek hatását, így hozzájárulva az ózonréteg gyógyulásához. Laurence Rouil, vezető légkörkutató, kiemelte a nemzetközi összefogás és a tudományosan megalapozott döntések fontosságát a Föld légkörének helyreállításában, és rámutatott arra, hogy az elkövetkező négy évtizedben további jelentős javulás várható.
A kedvező jelek ellenére a kisebb ózonlyuk részben az Antarktiszon tapasztalt rendkívüli időjárási viszonyok következménye. Júliusban egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés szokatlanul magas hőmérsékleteket eredményezett a kontinensen, ami hatással volt az ózonlyuk méretére és alakulására. Ez az időjárási jelenség ugyan aggasztó, mégsem von le az ózonréteg helyreállásának általánosan pozitív tendenciájából.
Az ózon világnapja
A Meteorológiai Világszervezet szeptember 16-án, az ózon világnapján tette közzé legfrissebb jelentését, megemlékezve az 1987-es Montreali Jegyzőkönyvről. Ez az alapvető fontosságú nemzetközi megállapodás tiltotta be a CFC-k ( olyan halogénezett szénhidrogén, mely a szén mellett csak fluort és/vagy klórt tartalmaz) használatát, és kulcsszerepet játszott az ózonréteg helyreállításában. A Montreali Jegyzőkönyv mind a 197 ENSZ-tagállam által ratifikált egyetlen szerződés, ami jól szemlélteti a globális összefogás erejét a környezeti problémák megoldásában.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Propagandát játszik a Hunnewell grúz tévéje, hogy eltekintsenek a hitelcsalástól
A kézikönyv, ami a boszorkányüldözések új hullámát indította el a 15. században
7 nevetséges amerikai törvény, amiért börtönbe mehetsz
Így fest a Föld alkonyata a napfordulókkal az űrből
S-70: az oroszok saját drónjukat lőtték le?
136 év után megfejthették Hasfelmetsző Jack rejtélyét