A kutatók szerint több olyan bolygó is van, amelyek még a Földnél is alkalmasabbak az élet fenntartására

Azt hihetnénk, hogy az univerzum összes bolygója közül egyértelműen a Föld a legalkalmasabb az élet fenntartására. Azonban könnyen előfordulhat, hogy egy távoli világ még a saját otthonunknál is jobb lehet ebben.

Egyik bolygó sem tökéletes, de nem véletlen kerültek a szuperlakható kategóriába

A szuperlakható planéták listáján szereplő jelöltek azonban túl messze vannak ahhoz, hogy a közel- vagy akár a távoli jövőben képesek legyünk meglátogatni.

LP 890-9 c

Kezdjük egy közeli példával. Az LP 890-9 c mindössze 106 fényévre található, bár a közelséget a kozmoszban teljesen máshogy kell felfogni, ugyanis még akkor is több mint 200 ezer évbe telne eljutni oda ha a NASA Parker Solar Probe sebességével haladnánk, amely a valaha indított leggyorsabb szonda.

Az LP 890-9 c mint planéta azonban ígéretesnek tűnik. Egy olyan rendszer része, amely körülbelül 7 milliárd éves. Nagyjából 40%-kal nagyobb, mint a miénk, és még az is lehetséges, hogy kőzetbolygóról van szó.

Annak ellenére, hogy szintén egy lakható zónában van, vörös törpe, amely körül kering, még mindig nagyon kicsi, mindössze 15%-a a Nap tömegének, tehát nagyon kis távolságban kering a csillaga körül.

Emiatt pedig valósznű, hogy az LP 890-9 c kötött tengelyforgású van a csillagához, amely körül 8,5 nap alatt tesz meg egy teljes kört. Ez azt jelenti, hogy az egyik oldala állandóan nappal van, míg a túloldala sötétégbe burkolózik.

Nem zárható ki az élet lehetősége a terminátorban, a világos és sötét oldal közötti vékony területen.

Az LP 890-9 c nevű bolygó illusztrációja. NASA/JPL-Caltech

KOI 5715.01

A KOI 5715.01 egy, a Naprendszertől 3000 fényévre lévő világ, és úgy tűnik, hogy megfelel az élet fenntartásához szükséges legalapvetőbb követelményeinek.

A csillagának lakhatósági zónájában található, így a felszíne ideális hőmérsékletű lehet ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajta, ezenkívül pedig számos más aspektusa is van, amelyek alapján szuperlakhatónak lehetne tekinteni.

A rendszer, amelyhez tartozik, körülbelül 5,5 milliárd éves lehet, tehát körülbelül egymilliárd évvel idősebb, mint a Naprendszer. Méretei alapján pedig majdnem teljesen megfelelő lenne.

Amikor szuperlakható világokat kutatnak, a tudósok olyan bolygókat tartanak szemmel, amelyek tömege akár a mi bolygónk másfélszerese is lehet. És körülbelül 10%-kal nagyobbnak is kellene lenniük.

Ez a méretkülönbség segítene megtartani a hőt. És ha az átlaghőmérséklete körülbelül 5 °C-kal magasabb lenne, mint a Földé, akkor ez az exobolygó még gazdagabb biológiai sokféleséggel rendelkezne.

Viszont mivel a KOI 5715.01 majdnem kétszer akkora, mint a Föld, talán túl nagy lenne számunkra, ráadásul a tanulmányok szerint valójában hidegebb, mint otthonunk. A reményt a megfelelő légköri összetétel esetén az erős üvegházhatás adhatná, amely a kívánt szintre emelhetné a hőmérsékletet.

Kepler-69 c

Körülbelül 2700 fényévre van tőlünk a Kepler-69 c, egy szuperföld, amely nagyjából 7 milliárd éves lehet, így tökéletesen beleillik a szuperlakható bolygók becsült 5 és 8 milliárd év közötti korhatárába.

Ez a tartomány azon a 3,5 milliárd éven alapul, amely alatt az összetett élet megjelent a Földön. Tehát a legjobb esély az élet megtalálására egy nálunk valamivel idősebb bolygón lehet. Csakhogy ez az exobolygó egy kicsit túlméretezett ahhoz, hogy szuperlakható legyen, ugyanis tömege majdnem négyszerese a Földének.

Egy ekkora sziklás bolygó esetében előfordulhat, hogy egyetlen óriási kontinens található rajta, amelynek közepén hatalmas sivatagok lennének, a partvidékek viszont ideálisak lehetnének az élet fenntartására.

A Kepler-69 c. Illusztráció: NASA Ames/JPL-Caltech

Kepler-1126 b

A következő szuperföldünk hasonló nevet visel, ő Kepler-1126 b, és nem meglepő módon ez sincs elérhető távolságon belül.

Ez a bolygó körülbelül 2073 évbe telne fénysebességgel elérni, és egy 7,5 milliárd éves rendszer tagja. Szintén egy sárga törpecsillag körül kering, amely nagyon hasonlít a miénkhez.

Leszámítva, hogy a bolygó 2,5-szer közelebb van a csillagához, mint a Föld a Naphoz, szerencsére azonban ez nem jelent gondot, mert anyacsillaga hűvösebb, mint a miénk. Tehát a lakhatósági zóna sokkal közelebbi végében tartózkodik.

Bármennyire is érdekes végiggondolni, milyen lehet az élet egy másik, arra szintén alkalmas bolygón, jobban járunk, ha előbb a saját házunk előtt sepregetünk.

Érdemes elolvasni:

• Buborékokat fúj a Földtől 180 fényévnyire lévő csillag
• Gyorsan terjed az interneten a furcsa marsi szikla képe, amelyből az egész bolygón nem találtak még másikat