Drámai változásokon ment keresztül a Föld hőmérséklete az elmúlt 500 millió évben
Az idei nyár hosszan tartó szárazsága, majd az azt szinte azonnal követő árvíz után joggal gondolkodhatunk el azon, hogy bolygónk hőmérséklet-változásai vajon mindig is ilyen szeszélyesek voltak-e. Vajon mi a normális? A Smithsonian Intézet munkatársai éppen erre keresték a választ.
Ennek érdekében soha nem látott időbeli távlatban, több mint 500 millió évre visszamenőleg rekonstruálták a Föld átlaghőmérsékletét – derül ki a Smithsonian Magazine írásából.
Klímatudomány
Bár sokszor szeretjük azt hinni, hogy a kutatók már majdnem minden fontos kérdést felderítettek, ez egyáltalán nincs mindig így, sőt épp ellenkezőleg. Ez a helyzet egy igen érdekes tudományág, a paleoklimatológia területén is: bár a Föld klímáját a történelmi előtti időkből már sokan tanulmányozták, eddig soha nem készült egy olyan áttekintő elemzés, ami kifejezetten hosszú időre nyúlt volna vissza.
A történelem előtti idők időjárásának elemzése a klímakutatók számára sok szempontból rutinfeladatnak számít, és számtalan eszköz áll a rendelkezésükre ehhez. Az egyik módszer jégmezőkről származó fúrásokon alapul, a jégbe fagyott gázbuborékokból ugyanis nagyon pontosan lehet következtetni a légkör korábbi összetételére. Egy másik megoldás különböző kőzetrétegek elemzése, ezeknek összetétele (például a különböző oxigénizotópok aránya) ugyanis szoros összefüggésben áll az éghajlattal, ami kialakulásuk idején a Földön uralkodott.
Forrás: Depositphotos
Okok az éghajlatváltozásra
A Scitech Daily cikkéből az is kiderül, hogy a kutatók által vizsgált görbe azt mutatja, hogy a Föld hőmérséklete a korábban gondoltnál nagyobb mértékben változott a fanerozoikumban, az elmúlt 540 millió év földtörténeti időszakában. Ez volt az az időszak, amikor az élet diverzifikálódott,a szárazföldek benépesültek, és többszörös tömeges kihalási hullámok sújtottak le. A görbe azt is megerősíti, hogy a Föld hőmérséklete szoros összefüggésben áll a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségével.
A közvetlen elemzések mellett fontos nyomokkal szolgálhatnak közvetett bizonyítékok (mint a fosszíliák) is. A meleg, nedves éghajlaton élő növények ugyanis annyira különböznek szárazabb klímát kedvelő társaiktól, hogy ezek a tulajdonságaik megkövülve is megmaradnak, és fontos nyomokat szolgáltatnak a prehisztorikus éghajlat felderítéséhez.
Forrás: Depositphotos
Az ember által termelt üvegházhatású gázok növekvő mennyisége egyre melegebbé teszi a Föld éghajlatát, ami különböző módokon befolyásolja bolygónkat: a tengerszint emelkedik, az élőlények megváltoztatják életmódjukat, és az olyan jelenségek, és az erdőtüzek gyakoribbá válnak.
Mit tudtunk meg?
Annak érdekében, hogy az erre vonatkozó adatokat rendszerezzék, Bristoli Egyetem munkatársai több mint 850 klímamodell-szimulációt készítettek a fanerozoikum alatti körülményekről. A hőmérsékletbecslések és az éghajlati szimulációk összevetésével a kutatók átfogó képet alkottak arról, hogy az ősi Föld mikor volt viszonylag melegebb vagy hűvösebb.
Az elemzéshez a Föld hőmérsékletét praktikus okokból az elmúlt 485 millió évben mérték (a korábbi időszakhoz nem rendelkezünk elegendő információval). A Föld felszíni átlaghőmérséklete 11 és 36 Celsius-fok között mozgott az időszak során, és a bolygó összességében gyakrabban tartózkodott a melegebb hőmérsékleti tartományban, mint a hűvösebbben.
Ezeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
