Fregellae: a rómaiak felszámolták és 170 évig lakatlanná tették a lázadó várost

A friss ásatások kiderítették, miért volt 170 évig lakatlan Fregellae városa az ókorban.

Egy várost a rómaiak több mint 2000 évvel ezelőtt leromboltak, miután a lakosság fellázadt. Olyannyira elpusztult, hogy „több mint 170 évig lakatlan maradt”, amíg újra nem használták egy ókori hulladéklerakónak – állítják az ókori helyszínt Olaszországban feltáró régészek.

A Rómától mintegy 90 kilométerre délkeletre fekvő Fregellae romjai a város Kr. e. 125-ben történt ostromából és elpusztításából származnak, amelyet a római seregek végeztek.

A város lázadása

A lázadás oka nem ismert, de a régészek szerint azért, mert Fregellae lakói teljes római polgárságot követeltek a „másodrendű” – kevesebb joggal járó, különösen az állami földek tulajdonjogát illetően – polgárság helyett, amelyet a Római Köztársaság biztosított számukra. Ez a hosszan tartó vita nagyjából egy nemzedékkel később, Kr. e. 91 és 87 között a szociális háborúban csúcsosodott ki, amikor Róma számos itáliai szövetségese teljes római polgárságot követelt – és kapott, írja az Oxfordi Egyetem.

A fregellai lázadás idejéből azonban kevés történelmi feljegyzés maradt fenn, ezért a régészeti vizsgálatok a legjobb esély arra, hogy meghatározzuk, mi történt ott – mondta Dominik Maschek, a németországi Leibniz Régészeti Központ és a Trieri Egyetem római régészprofesszora.

„Csak két-három forrás említi” – mondta Maschek a Live Science-nek. „Hallunk az ostromról, elmondják, hogy ezek az emberek fellázadtak a rómaiak ellen, de nem tudjuk, miért”.

Fregellae története

Fregellae-t Róma gyarmatvárosaként alapították, de úgy tűnik, hogy sokan a szamniták leszármazottai voltak. Ez egy nem római nép, amely eredetileg a térségben élt, és kezdetben a Római Köztársaság ellenségei voltak.

Maschek megjegyezte, hogy a szamniták Fregellae-ba való áttelepülésének kérdését a római szenátus a felkelés előtt mintegy 60 évvel megvitatta, de a szenátus úgy döntött, hogy Fregellae városának magának kell foglalkoznia a beáramlással.

„A Fregellae-ba költöző családok nyilvánvalóan úgy gondolták, hogy jobb nekik a városban élni másodrangú római polgársággal, mert akkor legalább valamilyen kapcsolatuk van Rómával” – mondta.

A város pusztulása

A korabeli kevés történelmi feljegyzés leírja, hogy Fregellae-t hogyan ostromolta és pusztította el egy római sereg, amelyet Lucius Opimius, a Római Köztársaság praetora parancsolt. Ez a tisztség választott magisztrátus volt, de az államot vezető két választott konzul alatt állt.

Úgy tűnik, hogy Fregellae népe megvárta, amíg Róma két konzulja római seregeket vezényelt a tengerentúlon, mielőtt lázadásba kezdett volna – mondta Maschek -, talán abban reménykedve, hogy a rómaiak nehezen tudnak majd még egy sereget küldeni.

„Nem voltak ostobák. Hosszú ideig harcoltak a rómaiak oldalán, így tudták, hogyan működik a római hadjárat” – mondta. „De valószínűleg nem számoltak azzal a ténnyel, hogy a rómaiaknak még mindig lesznek praetorai”.

Ásatások Fregellae-ben

Maschek kifejtette, hogy olasz régészek először az 1980-as években végeztek ásatásokat a helyszínen, és felfedezték a falfestmények, padlómozaikok, házak és nyilvános fürdők maradványait.

Ő és egy német, olasz és svájci kutatócsoport az elmúlt három évben egy villát tárt fel az ókori város szélén; tavaly pedig egy közeli római katonai tábor maradványait is megtalálták, amelyet egy erődített fal és egy vizesárok védett.

A villa helyén talált leletek között nagyméretű, a mezőgazdasági termények tárolására szolgáló kerámiaedények is vannak. Ezek és a helyszínen feltárt ősi vetőmagok arra utalnak, hogy a villa mezőgazdasági központ volt, ahol bort, gyümölcsöt és gabonát termeltek, valószínűleg más régiókba, esetleg a tengerentúlra történő exportra. A hasonló méretű római villákról szóló feljegyzések szerint akár 50 ember is dolgozhatott ott, sokan közülük rabszolgaként.

A tűzkárok rétege azonban azt mutatja, hogy a villa és a földjein lévő termények a szomszédos várossal egy időben pusztultak el, mondta. Ezt a megállapítást a lázadás idejéből származó kerámiatöredékek „füstölgő fegyvere” is alátámasztja.

Ez is érdekelhet:

• A kitörés, amely megváltoztatta a világot: Tambora és a „Nyár nélküli év”
• A csimpánzok háborúja: Amikor a csimpánzok harcot vívtak a területért és a túlélésért