A kutatók szerint ha valaha is intelligens élet jeleire bukkanunk, valószínűleg mind kihaltak

Egy új tanulmány egy újabb magyarázatot adott arra, miért nem találtunk még intelligens életet az univerzumban.

A világegyetemben körülbelül 200 milliárd billió (a 2-est huszonhárom 0 követi) csillagból áll, így a tudósok gyakran felteszik az ominúzus kérdést, miszerint hol vannak az idegen civilizációk, ha az élet feltételei sok bolygón adottak lehetnek? A Fermi-paradoxon pedig pont ezt a kérdést próbálja megválaszolni, írja az IFLScience.

Számos elmélet született már, az egyszerűtől – az élet ritka lehet, és a kommunikáció időbeli, térbeli akadályokba ütközik – a sokkal baljósabb elképzelésekig. Ezek között olyan hipotézisek is szerepelnek, hogy egy nagyon fejlett faj a primitívebb civilizációkra vadászik, vagy pedig, – amely minket sokkal inkább fenyeget – hogy az intelligens élet egyszerűen elpusztítja önmagát azelőtt, hogy elhagyhatná a bolygóját.

Előttünk van az intelligens élet legnagyobb próbatétele?

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Az új tanulmány az utóbbi elméleteket támasztja alá, a csillagászok szerint ugyanis az intelligens civilizációk már jóval azelőtt megsemmisülnek, hogy kapcsolatba léphetnének másokkal. A tanulmány szerint az intelligens élet általában a bolygó klímaváltozása miatt pusztul el, és ez gyorsan bekövetkezik, mivel minden technológiai civilizáció hulladékhőt termel, ami a bolygójukat egyre élhetetlenebbé teszi. A tudósok elemzése szerint, ha az energiafelhasználás évente 1 százalékkal növekszik, akkor a technoszférák élettartama csupán néhány száz év. Ha a civilizációk ritkák és rövid életűek, nehéz őket felfedezni, ami részben magyarázatot adhat a Fermi-paradoxonra.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem észlelhetnénk ilyen civilizációk jeleit, de lehetséges, hogy mire megkapjuk őket, már nem lenne kinek válaszolni. Az idegen élet nyomai talán abban rejlenek, hogy láthatjuk, hogyan rombolták le a bolygójukat, mielőtt elpusztultak. Az írók azt is javasolják, hogy a fejlett civilizációk meghosszabbíthatják élettartamukat, ha egyensúlyt találnak a környezetükkel és csökkentik energiafelhasználásukat. Manasvi Lingam asztrofizikus szerint „ha egy faj megtanul összhangban élni a környezetével, akár egymilliárd évig is fennmaradhat”.

Érdemes elolvasni:

• Ennek a törpebolygónak a kérge akár 90 százalékban is vízből állhat, ráadásul nincs is olyan messze
• A laposföld-elmélet valójában óriási veszélyekkel fenyeget, mutatjuk, hogy miért