Ennek a törpebolygónak a kérge akár 90 százalékban is vízből állhat, ráadásul nincs is olyan messze

A Ceres a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv legnagyobb teste, és mint kiderült, a törpebolygó kérge akár 90 százalékban jégből állhat. Azt már régóta sejttették a kutatók, hogy valamennyi víznek lennie kell, de az eddigi becslések szerint ez körülbelül 30 százalékot jelentett.

Egy friss kutatás szerint azonban a törpebolygó kérgének több mint 90 százaléka jégből állhat – derül ki a Science Alert írásából. Ez egyébként a Naprendszerben nem egyedülálló jelenség, a Jupiter-holdak közül az Európa és valószínűleg a Ganümédész is ilyen.

A Ceres elhelyezkedése
Forrás: Wikimedia Commons

Törpebolygó a Mars és a Jupiter között

A Ceres-t már 1801-ben felfedezték, de a Naprendszeren belüli elhelyezkedése miatt sokáig inkább aszteroidaként hivatkoztak rá. Végül 2006-ban kapta meg a törpebolygó státuszt, hiszen a mérete és formája alapján is sokkal inkább illik ebbe a kategóriába. Annak ellenére, hogy az aszteroidáknál lényegesen nagyobb, sőt a Mars és a Jupiter közti aszteroidaöv legnagyobb eleme, a törpebolygó a Plutóhoz képest is “eltörpül”, aminek tömege körülbelül a Ceres tizennégyszerese.

Ezenkívül a Ceres az egyetlen törpebolygó, amely közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz, és a felszíne fényes foltokkal tarkított, amelyek jégvulkánokra utalhatnak a felszínén.

A Ceres, a Föld és a Hold egymás mellett
Forrás: Wikimedia Commons

Víz a Ceres-en

Az amerikai Purdue Egyetem bolygógeofizikusa, Mike Sori a törpebolygó felszíne közelében nagy mennyiségű jég van, és ahogy egyre mélyebbre jutunk, a víz fokozatosan egyre kevésbé lesz “fagyos”. Adódik azonban a kérdés, hogy akkor honnan jött az eredeti, harminc százalékos becslés.

A tudósok korábban abból indultak ki, hogy ha egy bolygó felszíne jégből áll, akkor annak az idő előrehaladtával mindenképpen amortizálódnia kell, a kráterek pedig deformálódnak, épp úgy, mint a Földön a gleccserek. Amikor a NASA Dawn űrszondája 2015-ben megérkezett a Cereshez, olyan krátereket talált, amelyek nem feleltek meg annak, amit a kutatók vártak, ha a Ceres jeges lenne, ezért ennek megfelelően alakították ki becsléseiket.

Az egyetem kutatói azonban úgy gondolták, hogy ha a jégbe szilárd kőzet keveredik, akkor a felszín sokkal strapabíróbbá válik, és mostanra ezt már számítógépes szimulációval is alátámasztották. Az eredményeik szerint kevés, a jégbe kevert por is elég ahhoz, hogy a jeges felszín szerkezete kellőképpen stabil legyen jól körülhatárolható kráterekhez.

A különbség a holdakhoz képest

A már korábban is említett, hasonlóan jeges holdak, például az Európa esetében a vastag jégpáncél alatt a hold és a bolygó közötti gravitációs kölcsönhatás következtében keletkező hő hatására feltehetően folyékony vízből álló óceán húzódik A Ceres azonban nem kering bolygó körül, ami azt jelenti, hogy nincs árapálytevékenység, amely melegen tartaná a belsejét. Bármilyen óceán, amely egykor ott csobogott, a kutatók szerint teljesen befagyott.

Az Európa felszíne
Forrás: Wikimedia Commons

Ezeket is érdemes elolvasni:

Hogyan keletkezett a Hold? Egy bolygó a Föld belsejében

80 évente ismétlődik ez az égi jelenség, de úgy tűnik, most hiába várjuk