Ilyen volt az ókori gyógyítás – a spiritualitás, a természet és a tudomány keveréke
Az emberiségnek a kezdetektől fogva szembe kellett néznie különféle betegségekkel, és bár a modern orvostudomány kezdetét nem olyan régről számítjuk, ez korántsem jelenti azt, hogy előtte ne létezett volna a gyógyítás koncepciója. Ugyan az ókori orvoslás sok szempontból egészen más volt, mint amihez a mai ember hozzá van szokva.
Az ókorban a gyógyításban fontos szerepe volt a spiritualitásnak, és a természetes gyógymódoknak– derül ki az Ancient Origins írásából. A korabeli orvoslást azonban nem szabad lebecsülni. Még akkor is, ha bizonyos betegségek megjelenését az istenek, vagy esetleg gonosz szellemek közbenjárásának tulajdonították, a gyógymódok a legtöbb esetben kifejezetten praktikusak és “tudományosak” voltak.
A természetes gyógyítás esetében ráadásul rengeteg olyan alapanyag és módszer volt, amit a modern orvostudomány is valamilyen formában felhasznált vagy továbbfejlesztett.
Az egyiptomi gyógyítás
Az ókori Egyiptomban szintén erősen jelen volt a spiritualitás a gyógyításban, de az egyiptomiak ennek ellenére is meglehetősen sok betegséggel tisztában voltak, és szerencsére erre kézzel fogható bizonyítékaink is vannak. Az egyik ilyen a Kr. e. 1550 körülről, Luxorból származó Ebers-papirusz, ami többek közt olyan betegségeket vesz számba és egyúttal kínál rájuk gyógymódot, mint a kúszóhályog, székrekedés vagy éppen a fejfájás.
A korához képest egyébként a húsz méter hosszú papirusz tartalma meglepően nagyfokú tájékozottságra utal. Ez alapján az ókori egyiptomiak például tisztában voltak az asztmával, és azzal is, hogy a szív a keringési rendszerünk központja, bár más szervek, például a vese esetében még akadtak hiányosságok.
Egy másik hasonló “dokumentum” az Edwin Smith-papirusz, ami a Kr. e. 1600 körüli időszakból származhat, de a szakértők szerint valójában egy évszázadokkal korábbi írás másolata. A tartalmát illetően elsősorban sebészeti esetekkel foglalkozik, de a szövegből kiderül, hogy az egyiptomiaknak a gyomor, a belek és a nagyobb erek működéséről is volt információjuk, sőt rákos megbetegedéseket is felismertek.
Az Edwin Smith-papirusz
Forrás: Wikimedia Commons
Mezopotámia
Mezopotámiára szintén a civilizáció bölcsőjeként szoktak tekinteni, erre példa többek között Hammurapi Kr. e. 18. századból származó törvényoszlopa – amiről viszonylag kevesen tudják, hogy voltak kifejezetten orvosokra vonatkozó részei is. A mezopotámiai gyógyításban egyébként kifejezetten fontos volt a diagnózisok és a prognózisok szerepe is.
Hammurapi törvényoszlopa
Forrás: Wikimedia Commons
Ami a konkrétumokat illeti, a láz csillapítására például fűzfakérget használtak – ebben az a szalicilsav található meg, ami egyben az aszpirin hatóanyaga is. Emellett maradtak fenn feljegyzések olyan növényekről is, amit a mai gyógyszerészet is használ, például a máktejről és az édesgyökérről.
Ezeket is érdemes elolvasni:
3 ókori technológia, amiket mai napig nem sikerült teljesen megfejteni
A régészeknek jó okuk van arra, miért nem nyitják fel Kína első császárának sírját
