Ha megnézzük a periódusos rendszer első oszlopát, a hidrogéntől lefelé az alkálifémeket találjuk, amelyek az IFLScience szerint a bolygó leggyakoribb és leghasznosabb elemei. Azonban van itt egy kakukktojás, amely nem igazán illik a képbe. Ezt az elemet pedig franciumnak hívják.
Ezt a látványosan radioaktív elemet gyakorlatilag semmilyen célra sem lehet felhasználni, mivel a felezési ideje rendkívül rövid, sugárzó jelleme miatt pedig szinte azonnal kifejtené rajtunk az élettel összeegyeztethetetlen mellékhatásait, ha a közelünkben lenne.
Persze csak akkor, ha képesek lennénk megakadályozni, hogy eltűnjön
A becslések szerint ugyanis a földkéregben soha nem található belőle 28 grammnál több összesen, és még soha senkinek nem sikerült mérhető mennyiséget szereznie belőle, így szabad szemmel még senki sem látta, számolt be róla a The Guardian.
De akkor honnan tudták, hogy létezik, ha senki sem látta a mai napig sem? Dmitrij Mendelejev, a periódusos rendszer atyja onnan tudta, hogy létezik a 87-es számú elem, mert a periódusos rendszerében volt egy üres hely számára.
Ezenkívül akkorra már felfedezték nála a nehezebb radioaktív elemeket, a tóriumot és az uránt is. Henry Moseley angol fizikus a röntgensugarakkal végzett munkája során érvekkel tudta bizonyítani a rejtélyes elem létezését, amely az IFLScience beszámolója szerint a húsvéti tojásvadászathoz hasonló lelkesedést váltott ki az akkori tudományos világból.
A francium az alkálifémek legfurcsábbika
De mire is jó ez a gyorsan bomló elem egyáltallán? Nos, míg más alkálifémek fontos szerepet játszanak napjaink nélkülözhetetlen eszközeiben, mint az akkumulátorok, emellett pedig a sejtek működésében is lényegesek, a franciumnak egyáltalán nincs ismert felhasználási területe, és úgy tűnik, semmilyen biológiai funkciója sincs.
Annyira ritka és rövid életű, hogy a tudósoknak, akik tanulmányozni akarják az elemet, sajátot kell létrehozniuk úgy, hogy a rádiumot neutronokkal vagy a tóriumot protonokkal bombázzák.
A fém egyetlen természetesen előforduló izotópja, a francium-223 az aktínium radioaktív bomlása során keletkezik.
Ezt 1939-ben mutatta ki először egy Marguerite Perey nevű francia fizikus, aki a párizsi Institut du Radiumban dolgozott az aktíniummal, és egykor Marie Curie tanítványa és személyes asszisztense volt.
A korábban egyszerűen 87-es elemként ismert elemet később franciumra nevezték át Perey hazájának tiszteletére, amely a gallium nevét is adta.
A felfedezése után végzett megfigyelésekből kiderült, hogy a francium-223 felezési ideje mindössze 22 perc, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt bomlik el a francium mintában lévő atomok fele.
Összehasonlításképpen, az urán-235, amely radioaktív izotópot az atomerőművek üzemanyagaként használják, körülbelül 700 millió év alatt feleződik meg.
Tekintettel arra, hogy mennyire radioaktív, csak elképzelni lehet, hogy a francium milyen pusztítást végezhet az emberi szervezetben. Szerencsére olyan kevés van belőle, hogy nem kell aggódnunk.
Érdemes elolvasni:
- Egy tudós szerint már 50 éve találtunk életet a Marson – és rögtön meg is semmisítettük
- Megmutatjuk, kik voltak a legkiválóbb magyar csillagászok a történelem során
Forrás: