Majdnem 3 ezer római érmére bukkantak jóval a Római Birodalom határain kívül

Egy fémdetektorral dolgozó kutató Németországban csaknem 3 ezer darab római kori érmére bukkant, melyet a Római Birodalom egykori határain kívül, illetve a korabeli ismert germán törzsek településeitől távol fedezett fel.

A szakértők jelenleg nem tudják, hogyan vagy miért került ez a hatalmas mennyiségű érme, ahol találták. A felfedezést megtalálója azonnal jelentette a régészeknek.

A feltárás során mintegy 2940 érme és több mint 200 vékony, geometriai mintákkal díszített ezüstdarab került elő, amelyeket egy törött kerámiaedényben, két szikla között rejtettek el, derül ki a Live Science beszámolójából.

Rendkívüli felfedezés egy rendkívül távoli helyszínen

Timo Lang, az állami régészeti hivatal helyi irodavezetője az ásatások felügyelete után azt mondta, hogy “a legtöbb érme úgynevezett antoninianus, ami a Római Birodalom hivatalos ezüstpénze volt a 3. században, de valójában bronzból készült, vékony ezüstborítással”.

Az érmék rossz állapota miatt eddig csak 100 darabot sikerült azonosítani, amelyek többségén vagy egy római, vagy gall császár arcképe látható, míg a hátoldalon különböző ábrázolások, például Héraklész és Mars, a háború istene.

A legrégebbi példányokon III. Gordianus római császár (Kr. u. 238–244) látható, míg a későbbi érméken Victorinus gall császár (Kr. u. 269–271) láthatók.

A régészek egyelőre nem tudják biztosan, hogy a megtalált ezüstdarabok eredetileg minek az elemei lehetnek, de a kerámiaedény formája megegyezik a Kr. u. 3. századi római edényekével.

Mivel az érmék időszaka Kr. u. 241 és 243, illetve Kr. u. 269 és 271 közé tehető, Lang szerint valószínű, hogy a kincset az 270-es évek elején ásták el.

A felfedezést Herschbach városa közelében, a korabeli limes védelmi vonalától mintegy 18 kilométerre tették. Ez a vonal jelölte ki a Római Birodalom határát, hogy visszatartsák a germán törzseket.

Képernyőfotó: WONDER WORLD/YouTube

Míg 3. századi római érméket gyakran találnak a birodalom határain belül, egy ekkora lelet megtalálása a birodalom egykori területén kívül rendkívül ritka.

“A Római Birodalmon kívüli érmeleletek a legtöbb esetben csak néhány tucatnyi vagy esetleg néhány száz érmét tartalmaznak” – magyarázta Lang.

Hozzátette, hogy csak egyetlen olyan leletről tud, amely ennél több érmét tartalmazott ebből a korszakból, akkor Lengyelországban találtak meg 1700 érmét még 2019-ben.

A régészek megállapították, hogy néhány érme Rómából származik, de a többségüket Kölnben verték, amely akkoriban a Gall Birodalom része volt.

Lang kifejtette, hogy ez az államalakulat a mai Franciaország, Belgium, Spanyolország, valamint Németország és Olaszország egyes részein terült el, és a Kr. u. 260 és 274 közötti politikai instabilitás idején szakadt el a Római Birodalomtól.

Az a terület viszont, ahol a kincsleletet felfedezték nem tartozott a Gall Birodalomhoz

Több lehetséges magyarázat létezik arra a kérdésre, hogyan kerülhettek mindentől távol az érmék. Az egyik szerint a Gall Birodalom megpróbált megvesztegetni germán vezetőket, hogy ne támadják meg őket, de akár az is az alku tárgya lehetett, hogy a Római Birodalmat támadják.

Az azonban továbbra is rejtély, hogy miért rejtették el ezeket az érméket ott, ahol nem ismertek germán települések.

Lang csapata most azt szeretné elérni, hogy számítógépes tomográfia segítségével digitálisan rekonstruálhassák az ezüsttöredékek eredeti formáját, hogy többet megtudjanak azok eredetéről.