Az ember kártékony hatása még az evolúciót is képes felgyorsítani

Az evolúciót gyakran lassú folyamatként ábrázolják, amely apró változások halmozódásával történik olyan tempóban, amit egy emberi élet alatt szinte észre sem vennénk.

Bizonyos szélsőséges körülmények között azonban lehetséges, hogy a természetes szelekció hatásai már néhány év alatt is érzékelhetők legyenek.

Az ember az előidézője az evolúció gyorsulásának

Például az 1980-as években Mozambikban az elefántcsont-kereskedelem olyan erős evolúciós nyomást gyakorolt az állatokra, hogy az agyar nélküli nőstény afrikai elefántok aránya drámaian megnőtt, olvasható az IFLScience beszámolójában.

Ez a gyors evolúciós folyamat az 1977 és 1992 között zajlott mozambiki polgárháború idején vált még szembetűnőbbé. Körülbelül 1 millió ember életét követelte, miközben súlyos károkat okozott a régió biodiverzitásában is.

Ekkor a Gorongosa Nemzeti Parkban a nagy növényevők, például elefántok, vízilovak, bivalyok, zebrák és gnúk száma több mint 90 százalékkal csökkent.

Bár a természetes élőhelyek pusztulása és a természetvédelmi programok megszűnése is hozzájárult a fajok eltűnésében, a legfőbb ok minden bizonnyal az intenzív orvvadászat volt.

Mind a kormányerők, mind pedig a kommunistaellenes lázadók nagy számban vadászták az ország elefántjait csontjaikért, amelyeket a feketepiacon értékesítettek, hogy finanszírozzák a vérontást.

Az agyar megléte vagy hiánya miatt sajnos nem egyenlő esélyekkel indulnak. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A konfliktus 15 évig tartott, és maradandó nyomot hagyott a Gorongosa elefántpopulációján is

Egy 2021-ben a Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint az agyar nélküli nőstények száma a háború előtti 52-ről – ami az akkori populáció 18,5 százaléka volt – 108-ra nőtt a háború után, ami az elefántok 50,9 százalékát jelentette.

A statisztikai elemzések alapján a kutatók kimutatták, hogy az agyar nélküli elefántok számának növekedése közvetlenül az orvvadászat intenzitásának volt köszönhető, mivel az agyar nélküli elefántok nagyobb eséllyel élték túl ezt az időszakot, mert nem rendelkeztek az értékes trófeával, így továbbadhatták génjeiket.

Az azonban egyelőre nem világos, miért nem találtak agyar nélküli hím elefántokat a Gorongosa populációban. Az elméletek szerint ez összefüggésben lehet az egyik agyarképződésért felelős génnel, amely hímnemű magzatoknál halálos hatású gén.

Ez azt jelenti, hogy a mutációval rendelkező hím magzatok nagy valószínűséggel nem élik túl a terhességet, mivel a nőstényekkel ellentétben nincs második X kromoszómájuk, ami ellensúlyozná az AMELX nevű gént.

Az agyarak elvesztése a mozambiki elefántok körében elképesztő példája annak, hogy a természetes szelekció néha milyen gyorsan működhet. Ráadásul emlékeztet minket arra is, hogy a legerősebb evolúciós hatásokat nem mindig a természet okozza, hanem az ártalmas emberi tevékenységek.

Érdemes elolvasni:

• 50 év alatt a gerinces fajok populációjának közel háromnegyede tűnt el
• A klímaváltozás legnagyobb bizonyítékát örökítette meg élőben egy természetfotós