Mi történne, ha a Naprendszer összes bolygója a lakható zónában lenne?
Képzeljük el, hogy a Naprendszer összes bolygóját a lakható zónába, az úgynevezett Goldilocks-zónába helyezzük. Ez a régió, ahol a Föld található, ideális feltételeket biztosít az élet számára, mivel itt a víz folyékony halmazállapotban létezik. De vajon a többi bolygó is alkalmas lenne az életre ebben a zónában?
A Goldilocks-zóna, vagyis a lakható zóna olyan távolságra van a csillagtól, hogy a víz se ne forrjon fel, se ne fagyjon meg. A Naprendszerben ez a távolság 0,9 és 1,2 csillagászati egység (astronomical unit, AU) között helyezkedik el, vagyis egy nagyjából 45 millió km-es tartományról beszélünk. Ha ide helyeznénk az összes bolygót, vajon alakulhatna ki rajtuk élet? – tette fel a fontos kérdést a What If.
A Naprendszer bolygói a lakható zónán belül
A tudományos magazin szerint először a Merkúrt kellene a zóna belső részébe költöztetni, 0,9 csillagászati egységre a Naptól. Ez több mint kétszer olyan messze lenne a Naptól, mint ahol most kering, így a bolygó hőmérséklete enyhülne, de egyéb változás aligha történne. A Vénusz már most is közel van a lakható zónához. A Nap fiatalabb korában, amikor még hidegebb volt, az “Esthajnalcsillagon” talán még óceán is létezett. De ahogy a Nap egyre forróbbá vált, a bolygó vizei elpárologtak. Ha a Vénuszt távolabb helyeznénk a Naptól, valószínűleg újra lakhatóvá válhatna.
A Mars azonban továbbra is lakhatatlan maradna, mivel hiányzik a mágneses mezeje, amely megvédené a bolygót a napsugárzástól. A gázóriások, mint a Jupiter és a Szaturnusz, pedig túl nagy nyomást és hőmérsékletet produkálnak ahhoz, hogy a DNS-szerű molekulák stabilak maradjanak. Azonban a Jupiter egyik holdja, az Európa, érdekes lehet. Közelebb a Naphoz az Európát borító vastag jégréteg megolvadna, így akár folyékony víz is megjelenhetne a felszínén. Ekkor pedig, már az Európán sétálgatva, észrevennénk, hogy a Neptunusz közelebb van hozzánk, mint ma a Mars. Ez azt jelenti, hogy könnyen utazgathatnánk a bolygók között.
Könnyebb lenne a bolygóközi utazás
A bolygók új elrendezésével a távolságok is csökkennének, így még a jelenlegi technológiával is lehetséges lenne 90 nap alatt átrepülni az egyik bolygóról a másikra. Ez lehetőségeket nyitna a különböző bolygók erőforrásainak kihasználására: a Jupiter és a Szaturnusz például hidrogénnel szolgálhatna, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőnk kulcsa lehetne.
Azonban az új elrendezés instabilitás forrása lenne, különösen a Jupiter közelsége miatt, hiszen ennek a bolygónak a tömege két és félszerese az összes többi bolygó tömegének együttvéve. A gravitációs egyensúly felborulna, aminek köszönhetően a bolygók és a holdak kilökődnének pályájukról. Végül talán egy teljesen kaotikus Naprendszerrel találnánk szembe magunkat, amely a Földön ma ismert életet is veszélyeztetné.
Érdemes elolvasni:
- A csillagok tulajdonságainak döntő szerepe van a bolygók lakhatósága szempontjából
- Ezen a héten tetőzik az Orionidák, a leglátványosabb őszi meteorraj
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban