Földünk egyik legősibb állatának nyomára bukkantak az ausztrál sivatagban

Dél-Ausztrália sivatagos tájain, a Nilpena Ediacara Nemzeti Park területén rejtőző ősmaradványok nem mindennapi betekintést nyújtanak a földi élet korai szakaszába. A terület fosszíliái egy olyan időszakot őriztek meg, amikor az egysejtű élőlények fokozatosan a Föld első állataivá fejlődtek.

Az egyik legősibb állat nyomai

Scott Evans, a Floridai Állami Egyetem kutatója és paleontológusokból álló csapata egy eddig ismeretlen, körülbelül 555 millió éves tengeri élőlényt azonosított az ausztrál nemzeti parkban, számolt be az Ancient Origins. A felfedezés jelentős mérföldkő az evolúció kutatásában, hiszen a Quaestio simpsonorum nevű lény az első olyan állat, amelynél egyértelműen megfigyelhető a bal-jobb oldali aszimmetria, ami fontos evolúciós lépés.

Kövületágy az ausztráliai Nilpena Ediacara Nemzeti Parkban. Fotó: Citronnel/Wikimedia Commons

„Ez az állat körülbelül akkora, mint egy tenyér, és a testén található jellegzetes kérdőjel alakú minta világosan elválasztja a bal és jobb oldalát. Ez az első olyan fosszília ebből az időszakból, amely ilyen egyértelmű szerveződést mutat. Különösen érdekes, hogy ez volt az egyik legkorábbi állat, amely képes volt önálló mozgásra” – mondta Evans.

A kutatók úgy vélik, hogy a Quaestio a tengerfenéken mozgott, miközben mikroszkopikus algákkal és baktériumokkal táplálkozott, mint egy apró tengeri „porszívó”. A mikrobák csoportja egy szerves „szőnyeget”, tulajdonképpen egy tápanyagokkal teli nyálkaréteget hagyott a tengerfenéken, amelyet a nemzeti park fosszilis medrét alkotó sziklatáblák különleges textúrája őrzött meg. Szakértők szerint ezen nyomok bizonyítják, hogy az állat valóban képes volt a helyváltoztatásra.

„Az egyik legizgalmasabb pillanat az volt, amikor egy kődarabot megfordítva láttuk, hogy egy Quaestio fosszília mögött egyértelműen látható a mozgás nyoma” – mesélte Ian Hughes, a Harvard Egyetem kutatója és a csapat egyik tagja.

A felfedezés nemcsak az evolúció megértéséhez nyújt fontos információkat, hanem rávilágít arra is, hogy miként formálódtak meg az állatok a Földön. A kutatás több mint 20 éve folyik Mary Droser, a Kaliforniai Egyetem geológusa vezetésével, akinek munkáját a NASA és más szervezetek is támogatják.

Droser szerint a fosszíliák vizsgálata segíthet abban, hogy megértsük, milyen folyamatok vezettek az állatok kialakulásához, és hogy miért haltak ki egyes fajok, például az éghajlatváltozás vagy az oxigénszint csökkenése miatt.

A Nilpena Ediacara Nemzeti Park 2023-ban nyílt meg a nagyközönség számára, és jelenleg azon dolgoznak, hogy a helyszín UNESCO Világörökségi címet nyerjen. A park jelentősége nagyrészt Mary Lou Simpson és férje, Antony Simpson nagylelkű támogatásának köszönhető, akik után a Quaestio simpsonorum-ot elnevezték.

A kutatócsoport eredményei az Evolution & Development szeptemberi számában jelennek meg.

Érdemes elolvasni:

• Az ember kártékony hatása még az evolúciót is képes felgyorsítani
• Ledöbbentek a kutatók, amikor meglátták, mi van a tengerfenék kőzetdarabjai alatt