A Hold felszíne többet árulhat el a Földről, mint gondolnánk

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan nézhetett ki a Föld felszíne néhány millió vagy éppen milliárd évvel ezelőtt, valószínűleg nem az jut elsőként eszünkbe, hogy a választ égi kísérőnk, a Hold felszínén keressük. Mi több, könnyen eshetünk abba a csapdába, hogy azt hisszük, a Hold már kellőképpen fel lett derítve ahhoz, hogy különösebb meglepetéseket okozzon.

A mindenki által ismert égitest azonban még napjainkban is tartogat érdekes felfedezéseket és felismeréseket a kutatók számára, nem utolsó sorban a saját bolygónk múltját illetően is – derül ki a Discover Magazine cikkéből.

A Hold keletkezése…

Az, hogy a Hold hasznos információval szolgálhat a Föld történetének megismeréséhez, kevésbé meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a két égitest keletkezése – jelenlegi ismereteink szerint – igen szorosan összefügghetett egymással.

A ma elfogadott elmélet szerint a Hold anyaga még a bolygónk tulajdonképpeni kialakulása előtt, egy hatalmas aszteroida becsapódása által vált külön a Földétől, majd a Föld körül keringve lassan bolygónk egyetlen holdjává állt össze. Felépítése ennek köszönhetően máig őrzi mind a Föld, mind pedig az abba becsapódó égitest eredeti összetételének nyomait, így már csak ezért is érdemes lehet anyagát alaposabban megvizsgálni.

…és ami utána következett

A Földnek és égi kísérőjének együttes fejlődése arra is lehetőséget ad, hogy olyan csillagászati események nyomait keressük a Holdon, amik a Földről a lemeztektonika és az időjárás következtében már réges-rég eltűntek. Egy ilyen esemény az úgynevezett késői nagy bombázás, mely során mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer bolygóiba számos, kívülről érkező, nagy égitest csapódott, így adva végső formát a felszínüknek.

Forrás: Wikimedia Commons

Ezeknek az ütközéseknek a megtörténtét a Hold krátereiből vett minták is alátámasztani látszanak, ezek tanúsága szerint ugyanis a égi kísérőnk legidősebb kőzetei éppen ebből az időszakból származnak, amikorra a kutatók a felszínformálás végét teszik.

A víz szerepe

Bár kevesen tudják, de a NASA Sofia-küldetése során a Hold krátereiben már 2020-ban is találtak vizet, mégpedig olyan területeken is, amiket rendszeresen ér napfény. Ez már csak azért is nagy meglepetésnek számított, mert az égitestnek egyáltalán nincs légköre, így a kutatók korábban joggal feltételezhették, hogy ha volt is valaha víz a felszínén, az már évmilliókkal ezelőtt elpárolgott.

A kaliforniai Steward Obszervatórium doktorandusza, Matthew Murphy szerint a jég és víz megléte az égitesten fontos tényező lehet a potenciális lakhatósága szempontjából. Ezzel együtt azonban még mindig nem teljesen tisztázott, honnan származik az ott talált víz és hogyan maradhatott fenn, így ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban az elkövetkező években még sok érdekes fejleményre lehet számítani.

További felderítések

Mivel a Hold felszínét igazán hatékonyan csak az onnan vett kőzetminták és helyszíni vizsgálatok segítségével tudjuk tanulmányozni, a NASA már komolyan készül a következő holdraszállás megvalósítására. Az Artemis névre keresztelt program keretében nem csak asztronauták juthatnának el oda, hanem egy a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló bázis létesítése is megvalóulna égi kísérőnkön. Az előreláthatólag 2025 szeptemberében startoló misszióról a NASA honlapján olvashatunk részletesebben, az alábbi videóban pedig magyarul is beszámolnak róla:

Ezeket is érdemes elolvasni:

A közeli szupermasszív fekete lyuk hamarosan újabb áldozatot emészt fel

Így fest a Föld alkonyata a napfordulókkal az űrből