Mi fog történni a mágneses pólusváltáskor?

A pólusváltás viszonylag gyakori a Föld mágneses mezejében, az emberiség modern formájában viszont sosem ment még keresztül rajta.

A Föld középpontjában lévő erőteljes, dinamikus erők által létrehozott magnetoszféra megvéd minket a napszél, a koronakidobódások eróziója és részecskesugárzása, valamint a mélyűrből érkező kozmikus sugárzás által okozott légkör eróziójától. A mágneses mező a kapuőr szerepét tölti be, visszaveri ezt a nem kívánt, a földi életre káros energiát, és nagy részét a Föld felszínétől biztonságos távolságban tartja fogva, magyarázza a NASA.

Azt már az iskolában megtanultuk, hogy déli és északi pólusa van, illetve, hogy a mágneses pólusok nem pontosan egyeznek meg a Föld forgástengelyével, de közelítenek hozzá. De tudtak, hogy időnként a pólusok megcserélődnek?

A rettegett pólusváltás

A pólusváltás során a Föld mágneses pólusai helyet cserélnek. Lényegében az északi pólus átalakul déli pólussá, a déli pólus pedig északi pólussá.

Ez átlagosan körülbelül 300 000 évente történik, de a legutóbbi ilyen fordulat 780 000 évvel ezelőtt következett be. (Az emberek első feltárt ősei kétmillió évvel ezelőtt éltek.) A paleomágneses feljegyzések szerint az elmúlt 160 millió év alatt a pólusok több százszor megfordultak, és bár senki sem tudja pontosan, mikor következik be a következő pólusváltás, egyes szakértők szerint már régóta esedékes egy újabb pólusváltás.

1831 óta, amikor először határozták meg pontosan a mágneses északi pólusunkat, az több mint 1100 kilométert sodródott észak-északnyugatra, és a vándorlás sebessége az évi 16 kilométerről 55 kilométerre nőtt.

Miért történik ez?

A Föld mágneses mezejét a bolygó mélyén zajló folyamatok hozzák létre. A külső magban olvadt fémes anyag áramlik, és ahogy lehűl, a konvektív erők mozgást hoznak létre, hasonlóan a tűzhelyen forró vízhez. A Föld forgása is felkavarja az olvadt fémet, elektromos áramköröket generálva.

Bolygónk mágneses mezeje hasonlít a rúdmágneshez, mivel van északi és déli pólusa, de sokkal kevésbé stabil. A mögötte álló erők folyamatosan változnak, ami azt jelenti, hogy maga a mező is folyamatos változásban van. Ezért a Föld mágneses északi és déli pólusának elhelyezkedése fokozatosan eltolódik, és végül teljesen meg fog fordulni.

A mágneses mezőt mozgató erők változó jellege miatt a polaritás megfordulása nem periodikus, és nem lehet előre jelezni. Csak figyelni tudjuk az eseményeket, de megjósolni nem.

„A Föld külső magjában a fémfolyadék (többnyire olvadt vas) áramlása kaotikus és turbulens” – mondta Leonardo Sagnotti geofizikus a Space.com-nak. „A polaritás megfordulása a geomágneses mező alacsony intenzitású időszakaiban következik be, amikor a dipólusos komponens intenzitása drasztikusan csökken, és a mező szerkezete instabil.”

Mennyire veszélyes a pólusváltás?

Mágneses mezőnk némi védelmet nyújt a napszélből származó részecskék és a mélyűrből érkező kozmikus sugárzás támadásai ellen. A pólusváltás során a mező gyengül, bár nem tűnik el teljesen. Emiatt fennáll annak a lehetősége, hogy több káros sugárzás éri el a Földet. Úgy tűnik azonban, hogy nincs olyan kapcsolat a tömeges kihalások és a múltbeli pólusváltási időszakok között, amely ezt alátámasztaná.

Az emberek és őseik már több millió éve élnek a Földön, és ezalatt számos polaritásforduló volt, és nincs nyilvánvaló összefüggés az emberi fejlődés és a polaritásfordulók között. Hasonlóképpen, a megfordulási mintázatok nem egyeznek a földtörténeti történelem során a fajok kihalásának mintázatával, magyarázza a British Geological Survey.

A Föld felszínén a légkör egy plusz takaróként működik, amely a legintenzívebb nap- és galaktikus sugárzás kivételével minden más sugárzást megállít. Mágneses mező hiányában a légkör még mindig megállítaná a sugárzás nagy részét. Valójában a légkör olyan hatékonyan véd meg minket a nagyenergiájú sugárzástól, mint egy körülbelül 4 méter vastag betonréteg.

Azért okozhat gondot bőven

A csökkent geomágneses mező intenzitása azonban más módon is hatással lehet ránk. Például hatással lehet a technológiára, amelyre támaszkodunk – mivel a napviharoktól való potenciálisan kisebb védelem miatt sok technológiánk károsodhat.

És nem csak mi vagyunk, akiknek a megfordulása elronthatja a dolgokat. Az olyan állatok, mint a madarak, a halak és a tengeri teknősök a mágneses mezőt használják a navigációhoz, így bármilyen változás az ő belső iránytűjüket is felboríthatja.

Ez is érdekelhet:

• A Hold felszíne többet árulhat el a Földről, mint gondolnánk
• A világegyetem a sötét energia miatt fagyhalált szenvedhet