Pavlopetri: A legrégebbi ismert elsüllyedt város Görögország partjánál
Számtalan történetet hallhattunk elsüllyedt városokról, amik mára már nyomtalanul eltűntek, de Görögország partjánál, délen van egy terület, ahol a mai napig láthatóak a legrégebbi ismert vízalatti város, Pavlopetri nyomai. A Peloponnészosz déli részénél található romok alapján a rejtélyes város története meglepően régre nyúlhat vissza, és meglepően sok minden megmaradt belőle.
Az elsüllyedt város egyesek szerint Atlantisz legendájához is inspirációul szolgálhatott– derül ki a Greek Reporter cikkéből.
A világ legrégebbi ismert elsüllyedt városa
Pavlopetri egy kis sziget a dél-peloponnészoszi Lakonía partjainál. A neve azt jelenti, “Pál sziklája”, ami Pál apostolra utal, aki hittérítő tevékenységének keretei között rengeteget utazott a térségben. A várost 1967-ben fedezte fel Nicholas Flemming, légi felvételeknek köszönhetően.
Flemming először csak furcsa vonalakra lett figyelmes a tengerfenéken – később kiderült, hogy ezek a város utcáinak és épületeinek maradványai voltak. A felfedezését követően, egy évvel később a Cambridge-i Egyetem kutatói érkeztek a helyszínre, hogy felderítsék a romokat. Ők először arra gondoltak, hogy a város a mükénéi civilizáció idejéből származik, de mint kiderült, ennél sokkal régebbről van szó.
Vízalatti romok – Illusztráció
Forrás: Wikimedia Commons
A bronzkori város
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az ókori görög víz alatti várost Kr. e. 2800-ban lakták, miután több a bronzkorból származó maradványt találtak és azonosítottak. Pavlopetri ekkor virágzó kikötőváros és kereskedelmi csomópont lehetett, ahogy azt az itt eddig felszínre hozott leletek gazdagsága és sokszínűsége bizonyítja. Az itt talált leletek a sós víz által sokkal jobban megőrződtek, mintha a szárazföldön töltöttek volna tobb mint kétezer évet, így az itt talált régészeti leletek nemcsak a város, hanem az egész mediterrán térség korabeli történetéhez fontos adalékul szolgálhatnak.
Forrás: Wikimedia Commons
Az UNESCO szerint Pavlopetri története több mint ötezer évre is visszanyúlhat, és a várostervezés egyik legkorábbi példája. A romok alapján ugyanis voltak lakónegyedek, közigazgatási épületek és “iparnegyedek” is, az egyéb régészeti leletek pedig arra utalnak, hogy a város fejlett fazekas- és fémművesiparral és kereskedelemmel rendelkezett.
A kutatók úgy tartják, hogy a város több egymást követő földrengés következtében süllyedhetett el az Égei-tengerben, feltehetően Kr.e. 1000 környékén. Bár a kataklizma-sorozat a város jövője szempontjából tragikus következményekkel járt, a mai régészek számára óriási nyereséget jelent, hogy a víz alá kerülés révén a város maradványai ilyen jól megőrződhettek. Ironikus módon a leletek további konzerválódását éppen az eberi tevékenység kezdte el ismét veszélyeztetni, a vízek szennyezése és a sűrű hajóforgalom mind negatív hatással vannak az elsüllyedt város állapotára.
Görög tengerpart
Forrás: Wikimedia Commons
A település nagy része egyébként a mai napig víz alatt van, a régészek pedig gőzerővel dolgoznak azon, hogy az elsüllyedt városból minél több minden és lehetőleg minél sértetlenebb állapotban kerülhessen a felszínre. Az eddig felhozott leletekből a Návpliói Archeológiai Múzeumban nyílt állandó kiállítás, ahol a műtárgyak mellett a város méretarányos makettjét is megcsodálhatjuk. Az egyedülálló lelőhelyet ezen kívül vezetett sznorkeles búvárkodással is megközelíthetjük, ami alkalmat ad arra, hogy igazán egy bronzkori településen érezhessük magunkat.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Ledöbbentek a kutatók, amikor meglátták, mi van a tengerfenék kőzetdarabjai alatt
Egy tucat csontváz került elő a jordániai Petra kincstára alól
