Új Üzbegisztán: 2024: Politikai reformok és parlamenti választások – 2024

A modern gazdasági és demokratikus rendszerek célja az egyéni jogok és szabadságok fenntartása. Széles körben elfogadott, hogy a demokráciára nem létezik egységes modell; a fejlődésnek az egyes országok egyedi körülményeihez kell igazodnia.

1. Új Üzbegisztán: A demokratikus reformok és az emberi jogok

Egy évvel ezelőtt Üzbegisztán történelmet írt azzal, hogy országos népszavazáson elfogadta a felülvizsgált alkotmányt, megszilárdítva ezzel az Új Üzbegisztán alapjait. Az alkotmányos változások az egyéni jogokat helyezik előtérbe, és jelentősen megerősítik azok védelmét.

Az új alkotmánnyal összhangban számos törvényt módosítanak és újakat vezetnek be, amelyek érintik az államirányítást, a törvényhozást és az olyan intézményeket, mint a Központi Választási Bizottság. Üzbegisztán elkötelezett a fenntartható fejlődési célok 2030-ig történő megvalósítása mellett, az ENSZ „Senkit sem hagyunk hátra” elvét követve.

A folyamatban lévő demokratikus reformok visszafordíthatatlanná váltak, az esélyegyenlőség, az emberi jogok és a polgárok jólétének javítása az előtérben. Az „Üzbegisztán 2030” stratégia kulcsfontosságú elemei a következők:

– Az emberi jogok védelme

– Az egyéni lehetőségek feltételeinek megteremtése

– A szegénység csökkentése és a jólét növelése

– A civil társadalom megerősítése

– A korrupció elleni küzdelem és a fenntarthatóság előmozdítása

Üzbegisztán aktívan együttműködik az ENSZ szerveivel és nemzetközi szervezetekkel az emberi jogok előmozdítása érdekében. Nevezetesen, 11 határozatot terjesztettek be az ENSZ Közgyűlésébe, amelyek közül csak 2024-ben négyet fogadtak el.

Magas rangú látogatók, köztük António Guterres ENSZ-főtitkár és több ENSZ emberi jogi biztos is ellátogatott Üzbegisztánba, hogy értékeljék az ország emberi jogi helyzetét és a folyamatban lévő reformokat. 2021 és 2023 között Üzbegisztán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja lett, és először választották be több más ENSZ-testületbe.

Folyamatban van a nemzeti emberi jogi stratégia, amely a nemek közötti egyenlőségre, a szólásszabadságra és a kínzás elleni küzdelemre összpontosít. Jelentős lépések történnek a nők jogainak védelme és a sztereotípiák felszámolása érdekében. A demokratikus igazságszolgáltatási elvek, mint például a „Miranda-jogok” és a „Habeas Corpus” immár alkotmányosan is rögzítve vannak.

1. Parlamenti választások: A demokratikus fejlődés új szakasza

A választások létfontosságú mérceként szolgálnak a demokráciában, lehetővé téve a polgárok számára, hogy kifejezzék politikai akaratukat. 2024-ben a világ lakosságának több mint felét képviselő mintegy 70 országban tartanak jelentős választásokat, köztük Üzbegisztánban is 2024. október 27-én parlamenti választásokat.

A 2023-as előrehozott elnökválasztásokat követően, amelyek a politikai érettséget és a reformok széles körű támogatását mutatták, a közelgő parlamenti választások az új alkotmány értelmében felhatalmazzák a parlamentet. Helyi választásokra is sor kerül a különböző képviseleti szervek számára.

Ezek a választások különösen jelentősek, mivel egy újonnan kialakult társadalmi-politikai környezetben zajlanak. A jelentős reformok modernizálták az országot, megerősítették a parlament és a politikai pártok szerepét, miközben javították a választási folyamatokat. A választások általános, egyenlő és közvetlen választójogon alapulnak, titkos szavazással.

A módosított alkotmány kimondja, hogy csak a cselekvőképtelennek minősített vagy súlyos bűncselekmények miatt bebörtönzött állampolgárok korlátozhatók a szavazásban, megszüntetve a választási részvétel szükségtelen akadályait.

1. Újítások a választási jogszabályokban és eljárásokban

A közelgő parlamenti választások több okból is figyelemre méltóak lesznek:

1. **Kevert választási rendszer**: A törvényhozó kamarai választásokon most először kombinálják a többségi és az arányos választási rendszert. A választópolgárok 75 képviselőt közvetlenül választanak meg, míg további 75 képviselőt pártlistákon keresztül választanak meg, és a pártoknak a szavazatok legalább 7%-át kell megszerezniük a képviselethez.
2. Digitalizálás. A választási bizottságok teljes mértékben digitalizálják a működést, lehetővé téve, hogy az „E-saylov” információs rendszeren keresztül mintegy 60 féle interakció elektronikus úton történjen. Ez egyszerűsíti az eljárásokat és minimalizálja a bürokráciát.
3. Finomított jogszabályok: A választási törvényeket a fejlett demokratikus normákhoz igazították, bevezetve a Központi Választási Bizottság által vezetett állandó választási szervek új rendszerét.
4. Pluralista szavazatszámlálás: A jelölteket mostantól a szavazatok relatív többségének megszerzésével lehet megválasztani, így megszűnik a második forduló.
5. Fokozott női képviselet: A politikai pártoknak mostantól biztosítaniuk kell, hogy jelöltjeik legalább 40%-a nő legyen, szemben a korábbi 30%-kal.

Az októberi választásokon 150 képviselőt választanak a törvényhozó kamarába és 208 helyi tanácsot. Aktív kampányfolyamat zajlik, a politikai pártok betartják az etikai szabályokat a tisztességes gyakorlat biztosítása érdekében.

Mintegy 30 000 jelöltre, 120 000 választási bizottsági tagra és több mint 1000 nemzetközi megfigyelőre számítanak, köztük az EBESZ jelentős missziójára. Emellett 39 országban 56 szavazóhelyiség fog működni.

Ezek a választások a demokratikus kormányzást példázzák Üzbegisztánban, és kulcsfontosságúak a polgárok azon jogainak megvalósítása szempontjából, hogy a nemzeti és nemzetközi normáknak megfelelően részt vehessenek a demokratikus folyamatban.