Orosz beavatkozás történt a grúz választásba az elnök szerint
Zurabishvili „orosz különleges műveletnek” nevezte a feltételezett választási csalást.
Szombaton parlamenti választásokat tartottak Grúziában, amely a Grúz Álom jelenlegi kormánypárt újabb győzelmét hozta. A grúz ellenzék, köztük az elnök vasárnap tiltakozásra szólított fel, az Európai Unió pedig a „szabálytalanságok” kivizsgálását követelte a vitatott törvényhozási szavazás után, amely az Oroszország felé való közeledéssel vádolt kormánypárt győzelmét hozta.
Össz-ellenzéki felháborodás
Salome Zurabishvili nyugatbarát elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy „ő” áll a választási csalás mögött, „orosz különleges műveletnek” nevezve azt. Az eredmény miatt feldühödött ellenzéki állítások közepette Zurabishvili hétfőre gyűlésre hívott. A bebörtönzött volt elnök, Mihail Szaakasvili szintén tömeges tiltakozásra szólított fel, írja a CNN.
Az ellenzéki pártok sorra elítélték a szavazást. „Ez egy kísérlet arra, hogy ellopják Grúzia jövőjét” – mondta Tina Bokuchava, a Szaakasvili vezette Egyesült Nemzeti Mozgalom (UNM) vezetője.
Nika Gvaramia, a liberális Akhali párt vezetője a szavazás lebonyolítását a kormány „alkotmányos puccsának” nevezte.
Gela Vasadze, a Grúz Stratégiai Elemző Központ elemzője szerint az ország „határozatlan időre politikai instabilitásba süllyedt”, és uniós reményei „elhomályosultak”. Azt mondta azonban, hogy az ellenzéknek nincsenek „karizmatikus vezetői, akik a népharagot olyan tiltakozási hullámba tudnák csatornázni, amely képes lenne politikai változást előidézni”.
A választás döntő az EU-csatlakozáshoz
Az Európai Unió arra figyelmeztetett, hogy a szombati szavazás, amelyet a kaukázusi ország demokráciájának döntő tesztjének tekintenek, meghatározhatja Tbiliszi esélyeit a blokkhoz való csatlakozásra.
Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke az X-en azt írta, hogy a grúz hatóságoknak „gyorsan, átláthatóan és függetlenül ki kell vizsgálniuk és el kell bírálniuk a választási szabálytalanságokat és az azokkal kapcsolatos vádakat. „Ezeket az állítólagos szabálytalanságokat komolyan tisztázni és kezelni kell” – fogalmazott.
Miután Tbilisziben találkozott az ellenzéki vezetőkkel, Zurabishvili azt mondta, hogy „teljes választási hamisítás történt”. „Tanúi és áldozatai vagyunk egy orosz különleges műveletnek, a grúz nép elleni hibrid háború modern formájának” – mondta.
A nemzetközi megfigyelők szerint a szombati választásokat „egyenlőtlen játéktér, nyomás és feszültség jellemezte”. Az EU parlamenti missziója szintén aggodalmát fejezte ki a „demokratikus visszalépés” miatt, és azt mondta, hogy „szavazóurnák feltöltésére” és a megfigyelők „fizikai bántalmazására” is volt példa.
Nem fogadják el az eredményeket
Szaakasvili, aki 2003-ban a vértelen rózsás forradalom élére állt, a Facebookon azt mondta, hogy az ellenzéki törvényhozóknak le kellene mondaniuk parlamenti mandátumukról. „Itt az ideje a tömegtüntetéseknek. Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a szabadságért harcolunk, és hogy olyan nép vagyunk, amely nem tűri az igazságtalanságot” – mondta.
A szavazókörök több mint 99%-ában készült hivatalos eredmények szerint a kormányzó Grúz Álom párt a szavazatok 54%-át szerezte meg, a fő nyugatbarát ellenzéki koalíció pedig 37,5%-ot. Az eredmény 91 mandátumot biztosít a Grúz Álomnak 150 fős parlamentben, ami elég a kormányzáshoz, de nem elég a szupertöbbséghez, amelyre törekedett, hogy alkotmányosan betilthassa az összes fő ellenzéki pártot.
„Győzelmünk lenyűgöző” – mondta Irakli Kobakhidze miniszterelnök egy nyilatkozatban, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy „aláássa az ország alkotmányos rendjét” azzal, hogy megkérdőjelezte pártja győzelmét.
A Grúz Álom irányt váltott
Grúziát idén tömeges tüntetések sújtották, amelyek az ellenzék szerint a kormány arra tett kísérletei ellen irányultak, hogy korlátozza a demokratikus szabadságjogokat, és a négymilliós országot letérítse a nyugatbarát irányvonalról, és Oroszország felé terelje.
A 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom kezdetben liberális, Nyugat-barát politikai programot követett, az elmúlt két évben azonban irányt váltott. Kampányának középpontjában egy összeesküvés-elmélet állt, amely egy „globális háborús pártról” szól, amely a nyugati intézményeket irányítja, és arra törekszik, hogy Grúziát belerángassa az orosz-ukrán háborúba. „A párt mumusokat kínált a választóknak a közelgő háborús fenyegetésről, amelyet csak a Grúz Álom tudna megakadályozni” – írja a The Moscow Times.
A Grúz Álom ellentmondásos „külföldi befolyás” törvénye, amely a civil társadalmat vette célba, hetekig tartó utcai tiltakozásokat váltott ki, és a Kremlhez hasonló, a másként gondolkodók elhallgattatását célzó intézkedésként bírálták. A lépés hatására Brüsszel befagyasztotta Grúzia uniós csatlakozási folyamatát, Washington pedig több tucat grúz tisztviselő ellen vezetett be szankciókat.
Ez is érdekelhet:
