Idegen eredetű anyagokat is találtak a villenai kincsben
Egy kupac bronzkori aranykincs között két rozsdás tárgy lehet az igazi érték. A kutatók állítása szerint ugyanis egy tompa fényű karkötő és egy arannyal díszített üreges félgömb nem a földből bányászott fémekből készült, hanem meteoritok szállították hozzájuk az alapanyagot.
Salvador Rovira-Llorens, a spanyol Nemzeti Régészeti Múzeum egykori munkatársának vezetésével végzett tanulmány eredményei ami arra utalnak, hogy az ibériai fémmegmunkálás technikái több mint 3 ezer évvel ezelőtt jóval fejlettebbek voltak, mint korábban gondolták.
A villenai kincs, amely 66, főként aranyból készült tárgyból áll, több mint 60 évvel ezelőtt, 1963-ban került elő a mai Alicante területéről, azóta pedig az Ibériai-félsziget és egész Európa egyik legjelentősebb bronzkori aranyműves alkotásaként ismert.
A kollekció korának meghatározása azonban két tárgy miatt nem volt egyszerű feladat, derül ki a Science Alert beszámolójából. Egy üreges félgömb, amely egykor egy jogar vagy kard markolatának része lehetett, és egy torque-szerű karperec kilóg a sorból, mivel megjelenésük alapján olyanok, mintha vasból készültek volna.
Rejtély övezte a villenai kincset
Az Ibériai-félszigeten a vaskor – amikor a bronzot lassan felváltotta a vas – körülbelül Kr. e. 850-ben kezdődött, ám a villenai kincs aranytárgyainak kora Kr. e. 1500 és 1200 közé tehető, ezért a kutatóknak rá kellett jönniük, hogyan illeszkedhetnek ezek a tárgyak a gyűjteményhez.
A vas azonban nem csak a föld mélyéből származhat: világszerte akadnak olyan pre-vaskori tárgyak, amelyek meteoritok által hozott fémből készültek.
Ezekre talán a leghíresebb példa Tutanhamon fáraó meteoritvasból készült tőre, de más fegyvereket is készítettek a különleges alapanyagból a bronzkorban, amelyek akkoriban is szinte felbecsülhetetlen értékűnek számítottak.
A meteoritokból kinyert vas és a Földön található között pedig jól kimutatható különbség is van, ugyanis a meteoritvasban jóval több a nikkel, mint a földi vasércben.
A kutatók engedélyt kaptak a helyi múzeumtól, hogy a két tárgy nikkeltartalmát megvizsgálják. A minták összetételét tömegspektrométerrel elemezték.
Annak ellenére, hogy a korrózió jelentősen megváltoztatta a tárgyak anyagának összetételét, az eredmények azt mutatták, hogy a félgömb és a karperec is meteoritvasból készült. Így a két tárgy kora egyértelműen a kincs többi részéhez illeszthető: Kr. e. 1400 és 1200 közötti időszakra tehető.
A kutatók szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a villenai kincs félgömbje és karkötője jelenleg az első olyan tárgyak az Ibériai-félszigeten, amelyeket meteoritvasból készítettek, ami összhangban van a késő bronzkori kronológiával, megelőzve a földi vas elterjedt előállításának kezdetét.
A tárgyak rossz állapota miatt a teszteredmények nem véglegesek, de a kutatók szerint léteznek olyan új, nem-invazív technikák, amelyek pontosabb adatokat adhatnának, ezáltal pedig megerősíthetik a jelenlegi eredményeket.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az USA olyan mértékben segíti Ukrajnát Trump előtt, ahogy csak tudja
Több mint 100 éves fotó alapján rekonstruálták a világ legnagyobb buddhista templomának egyik domborművét
Erdélyben találták meg Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét
Az AI bámulatos segítségével kommunikálhatunk a robotokkal és az ufókkal
Magyar asztrofizikusok fejtették meg a Nap születését és gyerekkorát
Mi lesz Magyarországgal az USA, Kína és Oroszország alkotta Bermuda-háromszögben?