Több mint 100 éves fotó alapján rekonstruálták a világ legnagyobb buddhista templomának egyik domborművét
A kutatók egy olyan neurális hálózatot fejlesztettek ki, amely képes egyetlen kétdimenziós fotó alapján egy háromdimenziós tárgy digitális rekonstrukcióját létrehozni. Ez az új módszer forradalmasíthatja a régészetet, és segítségével jobban megőrízhetjük a rejtett, sérülékeny vagy feltárhatatlan műtárgyakat, amelyek nem bírnák ki a hagyományos 3D modellezést.
Borobudur, a világ legnagyobb buddhista temploma
A tudósok lényegében egy 21. századi sztereoszkópot alkottak meg. A kutatócsoport, amelyet Tanaka Szatosi. a Ritsumeikan Egyetem és Dr. Csiao Pan, a Pekingi Műszaki és Tudományegyetem professzorai vezetnek, egy konferencián mutatták be terveiket. A csapat egy 134 éves fotót használt fel a Borobudur templomról Indonéziában, hogy bemutassa a neurális hálózat különleges képességeit.
Borobudur a világ legnagyobb buddhista temploma, amelyet 2672 domborművel díszítettek. A 9. században épült templomot a 14. században magára hagyták, és az angol Thomas Stamford Raffles fedezte fel, majd holland régészek restaurálták 1907 és 1911 között.
A templom egyik alsóbb szintjén található dombormű egy csoportot ábrázol tradicionális viseletben, fák és ősi épületek előtt, és csak egy 19. századi fekete-fehér fotó őrizte meg a látványt, amelyet akkor készítettek, amikor a dombormű ideiglenesen láthatóvá vált a rekonstrukció során. Azóta azonban megerősítő falak takarják el.
A kutatócsapat neurális hálózata most sikeresen rekonstruálta a rejtett domborművek egyikét a több mint egy évszázados fotó alapján. Bár korábban is voltak már erre kísérletek, ezek nem tudták visszaadni a domborművek apróbb részleteit, írja az Arkeonews.
Hatalmas lépés a régészet számára?
A kutatók a 3D térben történő görbületi változások alapján az úgynevezett lágy élekről készítettek térképet, hogy az elveszettnek hitt részeket is pontosan rekonstruálják. Tanaka professzor elmondása szerint a neurális hálózatuk sikeresen visszaadta Borobudur alsó szintjének rejtett domborműveit a fennmaradt fotók alapján. Ezzel együtt most már lehetőség van virtuális valóságban felfedezni ezeket a láthatatlan kincseket.
A pontosabb becsléseknek köszönhetően sikerült olyan képeket készíteniük, amelyek hűen visszaadják az eredeti domborművet. Ez hatalmas előrelépés, mivel a 3D szkennelés és fotogrammetria csak a jelenlegi állapotot képes rögzíteni, míg ez a technológia az eredeti állapotot is képes nagy pontossággal reprodukálni.
„Technológiánk óriási lehetőségeket rejt a kulturális örökség megőrzésében és megosztásában” – mondta Tanaka professzor. „Ez új távlatokat nyit a régészek számára, ugyanakkor lehetőséget ad a virtuális valóság és a metaverzum technológiáinak használatára, hogy a jövő nemzedékei számára megőrizhessük a világörökséget.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
