Hidegháborús kémműholdak felvételeivel azonosították egy 1400 éves település és csata helyszínét

Egy 1973-ban készített amerikai műholdfelvétel segítségével régészek azonosították az al-Kádiszija csata helyszínét Irakban. A KH-9 Hexagon nevű hidegháborús műholdrendszer képei alapján a kutatók egy 1400 éves település nyomaira bukkantak, amely összhangban áll a történelmi forrásokkal.

Az Antiquity folyóiratban publikált tanulmányban úgy fogalmaztak, hogy ez az áttörés megvilágítja az iszlám hódítások egyik legfontosabb eseményét. Az al-Kádiszija csata időszámításunk szerint 636-ban vagy 637-ben zajlott le az arab muszlim sereg és a Szászánida Birodalom között. Ez utóbbi területe az ókori Perzsiában, a mai Iránban feküdt. A Britannica szerint a muszlimok döntő győzelme megnyitotta az utat Perzsia meghódítása előtt.

Kémműholdak felvételén láthatók a csata nyomai

Egy KH-9 Hexagon, a hidegháború titkos felderítőműholdja. Nemzeti Felderítő Hivatal

William Deadman, az angliai Durham Egyetem régésze és a tanulmány vezető szerzője eredetileg nem a csatatér felkutatására indult. Csapatával a zarándokok által használt Darb Zubajda útvonalat vizsgálták, amelyet az UNESCO világörökségi helyszínként tart nyilván. Ez az útvonal az Irakban található Kúfát kötötte össze a Szaúd-Arábiában található Mekkával, és az Abbászida Kalifátus idején (750–850) a legfontosabb zarándokútvonal volt.

Nagy jelentősége volt az ütközetnek az iszlám terjedése szempontjából

A kutatók a frissen nyilvánosságra hozott képek elemzése során észrevették, hogy a helyszín megfelelhet a történelmi forrásokban leírt csatatérnek. Az írások említettek egy 10 kilométer hosszú falat, amely a várost egy közeli településsel kötötte össze, valamint egy árkot és áthidalt folyót, amelyeket egy város déli részén helyeztek el, írja a Live Science.

Az 1973-as, KH-9 műholdak által készített képek a főbb struktúrákról. Az Egyesült Államok Földtani Intézete; W. M. Deadman

Deadman csapata a modern mezőgazdasági területek vizsgálata során olyan helyszínt azonosított, amely megfelelt a leírásnak. Helyszíni kutatások során megerősítették a felfedezést, azonosítva a falat és az árkot is. Deadman szerint „ez a felfedezés földrajzi elhelyezést és történelmi kontextust ad egy olyan csatának, amely kulcsszerepet játszott az iszlám terjeszkedésében Irak és Irán területén, és azon túl is”.

Érdemes elolvasni:

• Mary Celeste: A szellemhajó, amelyre épen, de legénység nélkül találtak rá
• Erdélyben találták meg Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét
• A világ legősibb írása 5500 éves, és nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent