• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
  • Három hagyományos étel, amelynek Magyarországon saját fesztiválja van

  • Októbertől csak ujjlenyomattal és arcfelismeréssel utazhatnak sok európai országba, Magyarországra is

György György · 2024.11.17.
· Kult+Múlt

Miért kerültek a levegőbe a villamosvezetékek Budapesten?

Budapest ma már elképzelhetetlen lenne villamosok nélkül, amelyek a város egyik legfontosabb közlekedési eszközeként szolgálnak. Azonban a hálózat története nem csak technikai fejlődést, hanem komoly vitákat és mérnöki megoldásokat is magában foglal. A főváros villamosai kezdetben nem a ma megszokott felsővezetékes rendszert használták, hanem egy földalatti harmadik sínről kapták az áramot. Ez az egyedi megoldás évtizedekig meghatározta a város arculatát, mielőtt a felsővezetékes rendszer végleg átvette volna az uralmat.

Az alsóvezetékes rendszer korszaka

Budapest volt az első európai város, amelynek belvárosában villamosok közlekedtek, azonban az akkori vezetés nem akarta, hogy a város utcáit vezetékek hálózzák be. Ezért az elektromos áramot egy föld alá helyezett harmadik sínről vezették a villamosokhoz. Bár esztétikailag kedvezőbb volt, ez a rendszer számos gyakorlati problémát hozott magával — írja a PestBuda.

Az alsóvezetékes megoldás bonyolult karbantartást igényelt: a harmadik sín feletti nyitott árok gyakran szennyeződött vízzel, sárral és egyéb törmelékkel, amely akadályozta az áramellátást. Télen a havazás különösen nagy gondot okozott, hiszen az alsóvezetékes szerkezet nem bírta el a szélsőséges időjárást. Az 1907-es Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője így írt:

„Az idei tél különösen arra tanított meg bennünket, hogy az alsóvezetékes villamosvasutak finom szerkezete nem bír sehogysem megküzdeni a havazással.”

Az első felsővezetékes villamosok

Az első felsővezetékes villamosvonal 1903-ban készült el a Budapest–Újpest–Rákospalota vonalon. Ez a technológiai váltás hosszas viták eredménye volt, és kezdetben csak a külvárosi vonalakon terjedt el. A belvárosban továbbra is az alsóvezetékes rendszert használták, ám annak magas karbantartási költségei és műszaki nehézségei egyre sürgetőbbé tették a váltást.

Az alsóvezetékes rendszer fenntartása közel kétszer annyiba került, mint a felsővezetékesé. Ráadásul az alsóvezetékes rendszer áramfogyasztása is magasabb volt. Az 1923-as kimutatások szerint az átállással évente 5000 tonnával kevesebb szenet kellett volna elégetni az áramtermeléshez, ami gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is jelentős megtakarítást jelentett.

A teljes átállás

Az I. világháború után Budapest közlekedési hálózata a BSZKRT kezelésébe került, ami lehetővé tette az egységes fejlesztést. A városvezetés kimutatta, hogy a felsővezetékes rendszerre való átállás hosszú távon sokkal gazdaságosabb, és 1920-tól felgyorsították az átépítési munkákat. Az első átállított szakasz a Ferenc József híd és a Vámház körút közötti vonal volt.

A munka olyan gyors ütemben haladt, hogy 1924-re az összes alsóvezetékes vonalat felsővezetékre cserélték. A Budapesti Hírlap 1924. október 29-én így számolt be az utolsó alsóvezetékes vonal megszűnéséről:

„Megszűnt az utolsó alsóvezetékes villamos. Október 27-ikén tartották meg a dunaparti villamosvasút felsővezetékének hatósági bejárását, […]. A bizottság megadta az engedelmet a felsővezeték üzembehelyezésére és ezzel hivatalosan is megszűnt az utolsó alsóvezetékes vonal Budapesten.”

Ma már természetesnek vesszük, hogy a budapesti villamosok a levegőben kifeszített kábelekről kapják az áramot. Azonban a múlt tanulságai és a technológiai fejlődés új lehetőségeket is hozott: egyes európai városokban már akkumulátoros villamosokat is használnak, amelyek a felsővezetékek nélküli szakaszokon is képesek közlekedni.

A budapesti villamoshálózat története azt mutatja, hogy a technológiai változások nemcsak praktikus szempontok, hanem esztétikai és gazdasági érdekek mentén is formálják a városok arculatát. Száz évvel a felsővezetékek bevezetése után a budapesti villamos továbbra is a város egyik legfontosabb jelképe és közlekedési eszköze.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

A magyar elme a valaha kitalált legpusztítóbb fegyver mögött
Tarczay Ervin: A magyar harckocsizó, aki fiatalon vált legendává

Írd meg a véleményed, kattints ide és kommentelj!
Budapest tömegközlekedés

Comments are closed.

Érdemes elolvasni

rkk_336x280px
stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
A litvánok szerint Putyin NATO elleni teszthadműveletet indított: repülők a célkeresztben

A litvánok szerint Putyin NATO elleni teszthadműveletet indított: repülők a célkeresztben

Tovább olvasok
Három hagyományos étel, amelynek Magyarországon saját fesztiválja van

Három hagyományos étel, amelynek Magyarországon saját fesztiválja van

Tovább olvasok
<strong>„Meghaltam a World Trade Center leomlásakor” – állítja egy 7 éves kisfiú</strong>

„Meghaltam a World Trade Center leomlásakor” – állítja egy 7 éves kisfiú

Tovább olvasok
Újabb több éves csúcsokat döntöget a forint, akár világbajnok is lehet

Újabb több éves csúcsokat döntöget a forint, akár világbajnok is lehet

Tovább olvasok
Új részletek derültek ki Putyin fő ellenfelének, Navalnijnak a haláláról, akinek budapesti emlékhelyét lerombolták

Új részletek derültek ki Putyin fő ellenfelének, Navalnijnak a haláláról, akinek budapesti emlékhelyét lerombolták

Tovább olvasok
A Titanic testvérhajója is szellemhajóvá vált a mélyben

A Titanic testvérhajója is szellemhajóvá vált a mélyben

Tovább olvasok
Titkos felmérés mutatta ki Orbánék előnyét: aggódhat Magyar Péter?

Titkos felmérés mutatta ki Orbánék előnyét: aggódhat Magyar Péter?

Tovább olvasok
„Most lopják el a futárok jövőjét!” – Budapesten tiltakoznak a futárok romló munkakörülmények miatt

„Most lopják el a futárok jövőjét!” – Budapesten tiltakoznak a futárok romló munkakörülmények miatt

Tovább olvasok
Sokkoló titok: a Habsburg-állkapocs igazi oka a betenyészet volt!

Sokkoló titok: a Habsburg-állkapocs igazi oka a betenyészet volt!

Tovább olvasok
Kitalálod, hogy Nyugat-Magyarországon melyik vármegyében van a legtöbb gyógyvízű termálkút és gyógyfürdő?

Kitalálod, hogy Nyugat-Magyarországon melyik vármegyében van a legtöbb gyógyvízű termálkút és gyógyfürdő?

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4