A rémisztő azték koponyasípok meghökkentő hatással vannak az áldozatok agyára
Kutatók jelenlegi élő embereken tesztelték az 500 éves koponyasípokat, és ledöbbentek, hogy hatott a hallgatók agyára.
Az aztékok valószínűleg egy észak-mexikói nomád törzsből származtak, és a 13. század eleje körül érkeztek Mezoamerikába, írja a History. Csodálatos fővárosukból, Tenochtitlanból Közép-Mexikó domináns erejévé váltak, és olyan bonyolult társadalmi, politikai, vallási és kereskedelmi szervezetet alakítottak ki, amely a 15. századra a régió számos városállamát az ellenőrzésük alá vonta.
Szerették az emberáldozatokat, a háborúskodást és az emberi koponyákból épített tornyokat. Hogy még izgalmasabbá tegyék a dolgot, a Kolumbusz előtti birodalomépítők néhány kedvenc tevékenységüket koponya alakú sípok hangjára végezhették, amelyek olyan rémisztő „halálsikolyt” adtak ki, hogy mindenkinek, aki hallotta, végigfutott a hátán a hideg.
A halál sikolya
A kutatók most először elemezték ezeknek a hátborzongató sípoknak a modernkori hallgatók agyára gyakorolt hatását, és megállapították, hogy a hang a hallókérget magas riadókészültségbe helyezi.
„Kísérleteinkben az emberi hallgatók a koponyasíp-hangokat nagyon negatívan értékelték, és kifejezetten nagyrészt ijesztőnek és averzívnek bélyegezték őket, ami potenciálisan sürgős válaszadási hajlamokat is kivált, és zavarja a zajló mentális folyamatokat” – írják a Communication Psychology folyóiratban tanulmány szerzői. A kutatók egy sor neuroimaging-technikát alkalmazva megállapították, hogy ez a szubjektív élmény „nagyon specifikus agyi aktivitáshoz” kapcsolódik az alacsony rendű hallókéreg-régiókban, amelyek az ijesztő zajokra reagálnak.
Mi lehetett a koponyasípok szerepe?
Az azték koponyasípok számos példányát találták meg a Kr. u. 1250 és 1521 között keltezett sírokban. Ezeket az agyagból készült kis hangszereket jellemzően emberi koponya formájára alakították ki. Úgy tervezték őket, hogy lehetővé tegyék számos légáramlat összeütközését, ami „éles, szúrós és sikolyszerű hangminőséget” eredményez.
A néha „halálsípoknak” is nevezett ősi sípokat a feltételezések szerint a hadviselésben használták, hogy megrémítsék az ellenfeleket a csatatéren. Az a tény, hogy rendszeresen áldozati szertartások csontvázai mellett találták meg őket, azt a feltételezést táplálta, hogy a sípoknak inkább szertartási funkciójuk lehetett.
Egyes szakértők szerint például a koponyasípok célja az volt, hogy utánozzák a Mictlan, az azték alvilág pengeéles szeleit, ahová a bemutatott áldozatok a hiedelmek szerint leereszkednek. Mások úgy vélik, hogy a hang Ehecatl, a szél azték istenét hivatott jelképezni, aki a halottak csontjaiból teremtette az emberiséget.
A neurológiai magyarázat
Hogy mélyebb betekintést nyerjenek abba, hogyan használhatták a sípokat, a tanulmány szerzői pszichoakusztikai kísérletsorozatot végeztek mai európai önkéntesekkel. A résztvevők neurális és pszichológiai reakcióit rögzítve a halálsikoly hallatán a kutatók megállapították, hogy az agy nehezen tudja besorolni a hangot, amelyet „természetes-mesterséges eredetű hibridként” érzékeltek.
„A koponyasíp-hangok azáltal vonzzák a mentális figyelmet, hogy affektív módon utánoznak más, a természet és a technológia által keltett averzív és ijesztő hangokat” – írják a szerzők. „Azt találtuk továbbá, hogy a koponyasíp-hangok az emberi hallgatóság neurális hallórendszerében az affektív jelentőség specifikus dekódolását kapták, amelyet magasabb rendű auditív kogníció és szimbolikus értékelések kísérnek a fronto-insular-parietális agyi rendszerekben.”
Más szóval, a koponyasíp félelmetes kétértelműsége nyilvánvalóan beindítja a képzeletet, miközben az agy küzd a hang szimbolikus jelentésének meghatározásával. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a sípok „rituális kontextusban való használata nagyon valószínűnek tűnik, különösen az áldozati rítusokban és a halottakkal kapcsolatos szertartásokban”. Feltételezik például, hogy „a koponyasípokat az emberáldozat vagy a szertartás közönségének megijesztésére használhatták”.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Több mint 20 ezer cipót osztottak ki a hétvégén Magyarországon
Hatalmas fordulat Ukrajnában: Biden engedélyezte a nagy hatótávú amerikai rakéták bevetését
Előkerült Newton borzalmas jóslata: hamarosan itt a világvége?
A vasút építése teljesen megváltoztatta Budapest fejlődésének menetét
Mária Terézia tette lehetővé a magyarországi orvosképzést
Az egyetlen gyarmata Osztrák–Magyar monarchiának Kínában volt