Antarktisz: mindent megváltoztathat a 90 millió éves, döbbenetes felfedezés

Mindannyiunkban él egy kép az Antarktisz fagyott pusztaságairól, de nagyon úgy tűnik, hogy valójában óriási tévedésben vagyunk.

Egy 90 millió éves kövület végérvényesen megváltoztathatja mindazt, amit az Antarktisz történetéről tudunk, írja a LADbible.

Mire gondolunk, ha valaki azt mondja, hogy „Antarktisz” vagy épp, hogy „Déli-sark”? Valószínűleg szélsőséges hideg és pingvinek jutnak eszünkbe, na meg esetleg egy furcsa bejárati ajtó is, ha nyitottak vagyunk az összeesküvés-elméletekre.

Zöldellő Antarktisz?

A hatalmas esőerdő és a buja növényzet nem szerepel egyikünk listáján sem, pedig könnyen lehet, hogy ezzel óriási hibát követünk el. Ugyanis számos szakértő egyre biztosabb benne, hogy a kopár földterület nem mindig volt olyan fagyott, ahogyan ma ismerjük.

Az elméletet alátámasztó legújabb bizonyítékok németországi tudósoknak köszönhetőek, akik arról számoltak be, hogy borostyán jelenlétét fedezték fel a fagyos kontinens nyugati oldalán. Ez persze valószínűleg nem hangzik olyan izgalmasan, mint különböző konspirációs teóriák, de azoknál minden bizonnyal sokkal fontosabb segítség, hogy megértsük az Antarktisz múltját.

40 ezer év alatt jön létre

A borostyán a fa kérgében található gyantából keletkezik, miután az több mint 40 ezer év alatt megkövesedik és megkeményedik.

“Nagyon izgalmas volt felismerni, hogy történelmük egy pontján mind a hét kontinensen olyan éghajlati viszonyok uralkodtak, amelyek lehetővé tették a gyantatermelő fák túlélését” – mondta a felfedezésről Johann Klages, az Alfred Wegener Intézet tengergeológusa, aki tanulmányt is írt a témában.

Klages kifejtette azt is, hogy mi a kutatók következő nagy feladata: „Most az a célunk, hogy többet megtudjunk az erdő ökoszisztémájáról. Hogy leégett-e, hogy találunk-e életre utaló nyomokat a borostyánban”.

Fák álltak a területen

A szakember szerint ez a felfedezés minden eddiginél közvetlenebb módon teszi lehetővé a múltba való visszautazást. Ugyanis a borostyán jelenléte a kontinensen azt is megerősíti, hogy egykor fák álltak a területen, sőt, egykor mocsaras és mérsékelt égövi esőerdő állhatott ezen a helyen.

A borostyán egyébként nem az egyetlen bizonyíték a kontinens valamikori nyüzsgő életére, a tudósok felfedezései között gyökerek, pollen és spórák kövületei is megtalálhatóak.

A 90 millió éves dátum arra enged következtetni, hogy a fák feltehetően a kréta időszakban éltek a környéken. A szakemberek szerint ez az az időszak, amikor a Föld sokkal melegebb volt, mint manapság, a Pangea néven ismert egybefüggő szárazföld pedig már szétvált, és elkezdtek kialakulni azok a kontinensek, amelyeket ma is ismerünk.

Ez is érdekelhet:

• • Az antarktiszi vulkán, ami napi szinten ontja magából az aranyat 6000 dollár értékben
  • Nagy a baj, sokkal gyorsabban olvad az ‘ítéletnapi gleccser’, mint a kutatók azt várták