280 millió éves ökoszisztéma nyomait találta meg egy nő az Alpokban
Egy túrázó nő az olasz Alpokban véletlenül egy 280 millió éves ökoszisztéma nyomaira bukkant, köztük fosszilizált hüllőlábnyomokra és növényi maradványokra.
A perm korszakból származó lenyomatok egy ősi tóparti környezet élővilágát tárják fel, egyúttal pedig a mai klímaváltozás hatásaira is figyelmeztetnek. A felfedezést a kutatók szerint a fosszíliákat megőrző iszapos-homokos üledék tette lehetővé.
A tavaly a lombardiai Valtellina Orobie-hegység Nemzeti Parkban sétálgató Claudia Steffensen egy különös, cementlaphoz hasonlító kőre lépett. Közelebbről megvizsgálva észrevette, hogy a felszínén kör alakú minták és hullámos vonalak vannak, melyek később kiderültek, hogy ősi hüllők lábnyomai, számolt be a Live Science.
A Föld legnagyobb kihalási eseménye előttről származnak
A tudósok megerősítették, hogy ezek a lábnyomok egy 280 millió évvel ezelőtti, perm korszakbeli ökoszisztéma részét képezik. Az ekkoriban gyorsan melegedő klíma végül a perm-triász kihalási eseménynek nevezett katasztrófával zárult, amely az élőlények 90%-át eltörölte a Föld színéről.
Az ökoszisztéma maradványai között nemcsak hüllők és más állatok fosszilizált nyomvonalai találhatók, hanem ősi növényi maradványok – magok, levelek és szárak –, valamint esőcseppek és hullámok lenyomatai is, írták a kutatók közleményükben.
Ezek a fosszíliák a terület völgyek kőtörmelékeitől kezdve egészen 3 ezer méteres magasságig találták meg, amelyeket földcsuszamlások szállítottak az idők során.
Hogyan maradhatott fenn egy ilyen régi ökoszisztéma lenyomata?
A kivételes állapotukat az ősi tavak és folyók közelsége tette lehetővé. A nyomok akkor keletkeztek, amikor a homok és iszap kiszáradt, majd a következő vízréteg agyagot hordott rájuk, megvédve a lábnyomokat az eltűnéstől. Ez a finom homok és iszap olyan részleteket őrzött meg, mint az állatok karomnyomai és hasmintázatai.
A kutatók szerint legalább öt különböző állatfajtól származnak a lenyomatok, köztük olyanoktól, amelyek akár 2-3 méter hosszúak is lehettek, Cristiano Dal Sasso, a milánói természettudományi múzeum gerinces paleontológusa szerint a legnagyobb lábnyomokat hagyó állatok jelentős méretűek lehettek, noha dinoszauruszok akkoriban még nem léteztek.
A fosszíliák nemcsak egy letűnt világról mutatnak be látványos pillanatképet, hanem a jelenkorra vonatkozóan is figyelmeztetőül szolgálnak. Az Alpok egyre csökkenő jég- és hórétegeinek köszönhetően kerültek napvilágra ezek a lenyomatok, melyeket a kutatók a mai klímaváltozással is párhuzamba állítottak.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a múlt rengeteg tanulságot mutathat a jelenünk számára, amelyek segítségével talán végre megérthetjük, milyen kockázatokkal nézhet szembe a világ, ha a globális felmelegedés folytatódik.
Érdemes elolvasni:
