A Curiosity kettétört egy marsi követ, meglepő dolgot talált
A NASA Curiosity marsjárója véletlenül összetört egy átlagosnak tűnő követ, de amit talált, azt a tudósoknak nem sikerült megmagyarázni.
A Curiosity-t a NASA Jet Propulsion Laboratory (sugárhajtómű-laboratórium) építette, amelyet a kaliforniai Pasadenában található Caltech irányít. A JPL vezeti a küldetést a NASA washingtoni Tudományos Misszió Igazgatóságának megbízásából, írja a NASA.
Megdöbbentő felfedezés
Amikor a rover május 30-án a 899 kilogrammos testével végiggurult a sziklán, a kőzet feltört, és elemi kén sárga kristályait tárta fel: kénkő. Bár a szulfátok meglehetősen gyakoriak a Marson, ez az első alkalom, hogy a ként tiszta elemi formában találták meg a vörös bolygón.
Ami még ennél is izgalmasabb, hogy a Gediz Vallis-csatorna, ahol a Curiosity megtalálta a kőzetet, tele van olyan kőzetekkel, amelyek gyanúsan hasonlítanak a mostanira. Ez arra utal, hogy valahogyan az elemi kén is bőségesen előfordulhat ott bizonyos helyeken.
„Egy tiszta kénből álló kőzetmezőt találni olyan, mintha oázist találnánk a sivatagban” – mondta júliusban Ashwin Vasavada, a Curiosity projekt kutatója a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa. „Nem kellene ott lennie, ezért most meg kell magyaráznunk. A furcsa és váratlan dolgok felfedezése teszi olyan izgalmassá a bolygókutatást.”
Kén, szulfátok, sók
A szulfátok olyan sók, amelyek akkor keletkeznek, amikor a kén, általában vegyes formában, más ásványi anyagokkal keveredik a vízben. Amikor a víz elpárolog, az ásványok összekeverednek és kiszáradnak, a szulfátokat hátrahagyva. Ezek a szulfátásványok sokat elárulhatnak a Marsról, például a víz múltjáról, és arról, hogy az idő múlásával hogyan változott az időjárás.
A tiszta kén viszont csak nagyon szűk körű körülmények között alakul ki, amelyekről nem tudunk, hogy a Mars azon régiójában, ahol a Curiosity felfedezte, előfordultak volna.
Az egyértelmű magyarázat feltárásához a kutatóknak még sok mindent ki kell deríteniük a Mars geológiai történetéről. De a bolygó felszínén ilyen könnyen hozzáférhető tiszta kén felfedezése azt sugallja, hogy van valami nagyon nagy dolog, amiről nem tudunk.
De miért olyan fontos a kén?
A kén minden élet számára alapvető fontosságú elem. Általában szulfátok formájában veszik fel, és az élő szervezeteknek a fehérjék előállításához szükséges két esszenciális aminosav, a metionin és a cisztein előállításához használják, írja a Science Alert. A fehérjék a szervezet építőkövei, tehát a kén elengedhetetlen az általunk ismert élethez (akárcsak a szén, hidrogén, oxigén és nitrogén).
Mivel a szulfátokat már jó ideje ismerjük a Marson, a felfedezés nem mond semmi újat ezen a területen. Az életre utaló jeleket egyébként sem találtunk még a Marson. De folyamatosan bukkanunk olyan apró darabkák maradványaira, amelyeket az élő szervezetek hasznosnak találnának, beleértve a kémiát, a vizet és a múltbeli lakható körülményeket.
A Curiosity küldetése
A Földről eléggé korlátozottak a Marsra való bejutásunk lehetőségei. A Curiosity műszerei képesek voltak elemezni és azonosítani a Gediz Vallis-csatornában lévő kénes kőzeteket, de ha nem egy olyan útvonalat választott volna, amelyen átgurult és feltört egyet, akkor még eltarthatott volna egy ideig, amíg megtaláljuk a ként.
A következő lépés az lesz, hogy kiderítsük, pontosan hogyan kerülhetett oda az a kén a Marsról eddig ismert ismereteink alapján. Ehhez még egy kicsit több munkára lesz szükség, valószínűleg a Mars geológiai fejlődésének részletes modellezésével.
Eközben a Curiosity folytatja az adatgyűjtést. A Gediz Vallis-csatorna a Mars történelmében gazdag terület, egy ősi vízfolyás, amelynek sziklái ma már az egykor, évmilliárdokkal ezelőtt rajtuk átfolyó ősi folyó nyomát viselik. A Curiosity egy lyukat fúrt az egyik sziklába, és kémiai elemzés céljából pormintát vett a belsejéből.
Októberben elhagyta a csatornát
A Curiosity a Mast kamerájával, vagyis a Mastcam kamerával rögzítette ezt az utolsó pillantást a Gediz Vallis-csatorna elhagyása előtti, fényes fehér kénkövekből álló mezőre. A tudósok még mindig nem tudják pontosan, hogy miért alakultak ki itt ezek a tiszta kénkövek. Ez a panoráma nyolc képből áll, amelyeket 2024. október 11-én, a misszió 4331. marsi napján (sol) készítettek, és a NASA oldalán megtekinthető.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A MÁV vezérigazgatója cáfolja a Déli pályaudvarról szóló feltevéseket
„Felkészületlenek, mint ’41-ben” – kiszivárgott hangfelvétel Lukasenko és Prigozsin állítólagos telefonbeszélgetéséről
A Szex és New York titkai első kézből: Candace Bushnell Budapestre látogat
Egyedi módszerrel alkotják újra a dinoszaurusz hangját – így szól
Magyar fejlesztésű elektromos midibusz kerül ki az utakra
Az 1925-ös petricsi incidens: amikor egy kóbor kutya miatt tört ki a háború
