Az 1925-ös petricsi incidens: amikor egy kóbor kutya miatt tört ki a háború

A bolgár-görög határon fekvő Petricsben egy férfi csak a kutyáját akarta megfogni, de nemzetközi konfliktust okozott.

A kóbor kutya balladája

1925-ben egy görög férfi napja tragikusan zárult. A történet szerint a katona kutyája elszaladt, ő pedig a nyomába indult. Csakhogy akkoriban pattanásig feszült a helyzet Petricsnél, a görög-bolgár határon. A férfi átlépte a kijelölt határvonalat, a bolgár őrszemek pedig azonnal lelőtték, írja a Balkan History.

Az biztos, hogy a háború kitört, az viszont nem egyértelmű, hogy mi indította el, a részletek hiányosak. A kiváltó okról több történet is kering. A második verzió szerint a bolgár csapatok átlépték a határt, és megöltek egy görög tisztet és egy őrszemet.

Bármi is az igazság, valószínűleg a bolgár kormány bocsánatot kért, és azt mondta, hogy félreértés történt. A The Barrier Miner című 1925-ös újság szerint bármi is történt, a görög fél felháborodott, mivel ultimátumot terjesztettek elő, amelyben kijelentették, hogy ha követeléseiket nem teljesítik azonnal, akkor bevonulnak Bulgáriába és elfoglalják Petricset, írja az IFLScience.

Kiélezett helyzet

Az incidens gyökerei a térségben évek óta lappangó területi vitákban és etnikai feszültségekben gyökereznek. Görögország és Bulgária azon országok közé tartozott, amelyek megpróbálták átrajzolni határaikat, különösen Petrics térségében. A vita középpontjában az 1919-es neuillyi szerződésben megállapított határmegállapítás állt, amely az első világháborúban elszenvedett vereséget követően Bulgáriát különböző területek átengedésére kötelezte. A vitatott terület lakossága etnikailag sokszínű volt, görögök és bolgárok éltek ott. Ez a sokszínűség hozzájárult az etnikai feszültségekhez és a területi követelésekhez.

Az incidens további eszkalációval (esetleg jugoszláv vagy akár olasz csapatok bevonásával) kapcsolatos aggodalmakat keltett, és a Népszövetség beavatkozott, mielőtt a görög csapatok átlépték volna a határt. Egyes újságok azonban azt állították, hogy elfoglalták a várost.

Mikor a Népszövetség közbelépett, kijelentette, hogy Görögország helytelenül szállta meg a bolgár várost. Csak miután több mint 50 ember meghalt, tettek eleget a döntésnek, kivonták erőiket és 45 000 font bírságot fizettek – írja Dr. Stavros Boinodiris Andros Odyssey: Liberation című könyvében.

A Népszövetség közvetített a Görögország és Bulgária közötti tárgyalásokon a helyzet enyhítése érdekében, és 1927-ben Görögország és Bulgária aláírta a Petricsi Megállapodást. Ez a megállapodás mindkét fél számára kártérítést tartalmazott, újradefiniálta a határt Petrics területén, és mechanizmusokat hozott létre a jövőbeli viták békés rendezésére.

A hegyvonulat Petricsnél. Kép: depositphotos.com

Hogy zajlott az összetűzés?

Az érintett csapatok száma nem világos, bár az első görög információk szerint egy gépfegyveres bolgár zászlóalj támadta meg őket. Ez valószínűtlennek tűnik, és inkább a görög hadügyminisztérium akkori lázas állapotát tükrözi. A válasz az volt, hogy a görög 3. és 4. hadtestet a határig való előrenyomulásra utasították. Ismét nem világos, hogy valójában hány csapatot küldtek. A bolgárokat kevésbé izgatta a dolog, és egy újabb határincidensként kezelték az esetet, erőiket védekező állásokba vezényelték, azzal a paranccsal, hogy csak támadás esetén tüzeljenek. A bolgár hadsereg létszámát a neuillyi szerződés 20 000 főre korlátozta, további 13 000 főnyi félkatonai erővel és határőrséggel. Ez azt jelentette, hogy bármilyen elhúzódó konfliktusban a görög hadsereg jelentős túlerőben volt.

A Petrics körüli terep hegyvidéki, 1400-1600 méteres csúcsokkal. A Metaxas-vonal erődítményei, amelyek 1941-ben annyi gondot okoztak a németeknek, 1925-ben még nem épültek meg.

A hadijátékra a bolgárok könnyű fedezékben védekező állásokat foglaltak el, és egy jóval erősebb görög haderő intézi a támadást. A görögöknek lehet, hogy volt némi hegyi tüzérségük, de ez egy gyalogsági csata lett volna. A játékot 15 mm-es korabeli figurákkal játszottuk. A Knotel szerint a görög egyenruhák változatlanok maradtak. A bolgárokkal kapcsolatban kevésbé egyértelmű, akik nyilvánvalóan visszatértek a háború eleji egyenruháikhoz a túlnyomórészt késő háború végi német egyenruhákról.

Ez is érdekelhet:

• A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
• Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?

Kiemelt kép: depositphotos.com