8 ezer kilométernyi óceán lehet az Uránusz és a Neptunusz felszíne alatt
Egy új kutatás érdekes elméletet vet fel a Naprendszer hetedik és nyolcadik bolygójáról, vagyis az Uránuszról és a Neptunuszról, amelyek belsejében hatalmas mennyiségű víz rejtőzhet.
Ez az elmélet nemcsak az a két jégóriás megértésében játszhat kulcsszerepet, hanem fontos következtetésekkel szolgálhat az élet lehetőségeinek kutatásában is.
Új elmélet látott napvilágot a jégóriások belsejével kapcsolatban
A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent tanulmány szerint a bolygók vastag hidrogén-hélium légköre alatt rétegekben elkülönülő anyagok találhatók.
Számítógépes szimulációk alapján a tudósok úgy vélik, hogy a bolygók mélyén nem gyémánteső, hanem egy kiterjedt óceán terül el, amelyet szénhidrogén-alapú folyadékréteg követ, derül ki a Forbes beszámolójából.
A NASA Voyager 2 űrszondája által készített felvételek az Uránuszról (balra) és a Neptunuszról (jobbra) az 1980-as évekből, amikor elhaladt a bolygók mellett. NASA/JPL-Caltech/B. Jónsson
Az egyes rétegek közel 8 ezer kilométer vastagok, és a hatalmas nyomás és hőmérséklet hatására az anyagok, mint például a víz, a metán és az ammónia, nem keverednek.
Ez a rétegezettség magyarázhatja az Uránusz és a Neptunusz rendezetlen, a Földtől eltérő mágneses mezejét, amelyet először a Voyager-2 űrszonda észlelt az 1980-as években.
A Föld dipólusos mágneses mezeje a bolygó folyékony külső vasmagjának köszönhetően alakul ki, de az anyagok elkülönülése miatt az Uránuszon és a Neptunuszon nincs hasonló mechanizmus.
Burkhard Militzer, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint a gépi tanulás technológiája tette lehetővé a szimulációkat, amelyek a Voyager-2 méréseivel összhangban lévő gravitációs mezőket mutattak.
Az Uránusz több okból is érdekli a kutatókat
Militzer elmélete szerint egy jövőbeli NASA-misszió képes lehet megerősíteni a bolygók rétegezettségét. Ehhez egy Doppler-képalkotó műszer is szükséges lenne, amely a bolygók rezgéseit vizsgálná.
A csillagászok azonban nemcsak magát az Uránuszt tartják izgalmasnak, hanem a 27 holdjából 5-öt, köztük a Mirandát, amely az új elemzések szerint jégpáncélja alatt egy hatalmas óceánt rejthet.
Az ilyen óceáni világok, például a Jupiter Europája vagy a Szaturnusz Enceladusa akár az élet lehetőségét is hordozhatják.
Az is lényeges, hogy egy Uránusz-küldetés 2034 előtt induljon, hogy a Jupitert kihasználva a gravitációs hintamanőver segítségével 11 év alatt elérje a bolygót.
Érdemes elolvasni:
