Kína 2031-re kőzetmintákat hozna vissza a Marsról
A Kínai Nemzeti Űrügynökség elsőként hozna mintákat a Marsról a Földre 2031-ben. A National Science Review című folyóiratban megjelent tanulmányban a Deep Space Exploration Laboratory és kínai kutatók felvázolták a Tienven-3 tervét, amely két marsjáróból áll.
A Hold túlsó oldaláról már szereztek mintát, most a Mars következik
Csicsung Liu főmérnök egy szeptemberi konferencián elmondta, hogy a küldetés a tervek szerint 2028-ban indulhat. A Space News szerint a Tienven-3 egy leszálló-, egy felszálló-, egy keringő egységet és egy visszatérő modult tartalmaz majd, emellett egy helikoptert és egy hatlábú robotot is használhat a leszállóegységtől távolabb történő mintavételhez, írja a Live Science. Cengcsien Hou, a Deep Space Exploration Laboratory munkatársa arról számolt be, hogy 86 lehetséges helyszínt fontolgatnak a leszállásra. A legtöbb a Chryse Planitia nevű, a bolygó északi részén található sima síkságán, valamint az Utopia Planitiában, a Mars legnagyobb becsapódási medencéjében található, ahová Kína 2021-ben egy roverrel már tiszteletét tette.
Hou és kollégái szerint ezek a helyek ígéretesek a küldetés fő célja a múltbeli élet jeleinek kutatása szempontjából. A helyszíneket azért választották ki, mert viszonylag kedvező a leszálláshoz szükséges domborzatuk, és mert a kőzetek és az üledékek még mindig őrizhetik az ősi marsi élet nyomait. A Föld és a Mars közötti út 7-11 hónapba telik a bolygók helyzetétől függően, így egy 2028-as indítással a Tienven-3 2031-ben érkezne vissza a Földre. A mintákat többféleképpen elemeznék. például a tömegspektrometriával, hogy meghatározzák az elemek összetételét, és izotópelemzéssel, hogy megvizsgálják az elemek különböző változatainak arányát, ami élő szervezetek múltbeli jelenlétére utalhat.
Köröket vernének a NASA-ra és Európára
Ha a Tienven-3 küldetés a tervezett ütemben halad, akkor közel egy évtizedet verne a NASA-ra és az Európai Űrügynökségre (ESA). A NASA áprilisban jelentette be, hogy a tervezett Mars Sample Return (MSR) misszió, amely a NASA és az ESA közös erőfeszítése, a 2030-as évekig késik. A jelenlegi terv szerint az MSR leszállóegység 2035-ben indulna, a mintát pedig csak 2040-ben hoznák vissza. A kínai Csang’o–6 küldetés nemrégiben hozta vissza az első mintákat a Hold túlsó oldaláról. Egy korai elemzés a Hold túlsó oldalán a vulkáni tevékenység első bizonyítékait tárta fel, ami arra utal, hogy ott még 2,8 milliárd évvel ezelőtt vulkánok törtek ki.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A cinkotai rém: Kiss Béla hátborzongató története
Űrből jött ház Budán: a Frankel Leó úti csoda, ami történelmet írt
A Garamantok rejtélyes piramis sírjai
Lehet, hogy megtalálták Szent Miklós, azaz Télapó sírját
Arkhimédész elveszett műveit segített felfedezni egy részecskegyorsító
Megfejtették a narancssárga macskák titkát: Egy gén, amely 60 éve tartotta izgalomban a genetikusokat