Üzbegisztán 115 országba exportálja termékeit

Az export a gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje, amely lehetővé teszi a termelés fejlesztését, új munkahelyek teremtését és a GDP növekedését. Ezért minden állam igyekszik támogatni a nemzetközi piacokra irányuló exportjukat bővíteni kívánó vállalkozásokat. Ez a cikk az üzbegisztáni exportőrök közvetlen támogatásának átfogó intézkedéseit vizsgálja.

Üzbegisztánban az exporttámogatás szisztematikusan történik, szigorúan betartva az Üzbegisztán 2030 stratégiában kitűzött célt – a magánszektor exportban való részesedésének 60%-ra való növelését.

Íme néhány tájékoztató adat: 2017 és 2023 között Üzbegisztán teljes exportja elérte a 120 milliárd dollárt. Csak 2023-ban az export volumene 24 milliárd dollárt tett ki, ami 64%-os növekedést jelent 2017-hez képest.

Az elmúlt hat évben Üzbegisztán 33 új országgal bővítette exportföldrajzát, így a külföldi piacok száma 115-re emelkedett. Az üzbég termékek először olyan országok piacaira léptek be, mint Peru, Panama, Mexikó, a Dominikai Köztársaság, Argentína, Albánia, Szerbia, Finnország, Luxemburg és más országok.

Az elmúlt években a nemzeti exporttámogatási rendszer a vállalkozások exporttevékenységbe való bevonására összpontosított.

Tavaly például mintegy 3000 helyi vállalat csatlakozott az exporttevékenységekhez. Eközben idén januártól októberig 2450 vállalkozás lépett először külpiacra, összesen 1 milliárd dollár értékben exportálva árukat.

Ennek az átfogó erőfeszítésnek egy másik eleme a kedvező szabályozási környezet megteremtése.

Az elmúlt években Üzbegisztán jelentős szabályozási változásokat vezetett be, amelyek célja az exporttevékenységek egyszerűsítése és ösztönzése volt.

Különösen az Üzbég Köztársaság elnöke és a vállalkozók közötti negyedik nyílt párbeszéd során azonosított feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedésekről szóló, 2024. augusztus 30-án kelt elnöki rendelet összpontosít a kis- és középvállalkozások támogatására, és a vállalkozók pénzügyi feltételeinek javítását célzó intézkedéseket tartalmaz.

A rendelet értelmében a bankok mostantól 300 millió összegig (kb. 24 000 dollár) nyújthatnak fedezetlen mikrohiteleket, ami bővíti a tőkéhez való hozzáférést. A vendéglátóipari vállalkozások számára adókedvezményeket vezettek be, többek között a társasági adó 50%-os csökkentését 2025-től 2028-ig, valamint a nem készpénzes kifizetések esetében az áfa egy részének visszatérítését. Ezenkívül a vámadatok felhasználásával egyszerűsítették az exportőrök számára a HÉA-visszatérítési eljárást, ami elősegíti az exportfejlesztést és csökkenti az adminisztratív akadályokat.

A 2024. augusztus 12-én kelt, „A faktoringszolgáltatások piacának fejlődését felgyorsító intézkedésekről” szóló elnöki rendelet célja a faktoringszolgáltatások növekedésének felgyorsítása az országban. A rendelet kiterjeszti a nem banki pénzügyi intézmények lehetőségeit, lehetővé téve számukra, hogy faktoringtevékenységet folytassanak. A rendelet a pénzkövetelésekkel kapcsolatos műveleteket is kiszélesíti, beleértve a refaktorálást és a devizában való munkavégzés lehetőségét. Ezen túlmenően magában foglalja egy elektronikus platform létrehozását a kérelmek feldolgozásának és a dokumentumok ellenőrzésének automatizálására, az állami rendszerekkel integrálva. Ezek az intézkedések fokozzák a faktoringszolgáltatások hozzáférhetőségét a vállalkozások számára, javítják a likviditást, és egyszerűsítik a kereskedelmi és pénzügyi folyamatokat az országban.

A 2024. március 14-én kelt „A vállalkozói szövetségek külkereskedelem és a regionális ipar fejlesztésében betöltött szerepének további erősítésére irányuló intézkedésekről” szóló elnöki határozat célja a vállalkozói szövetségek szerepének erősítése a külkereskedelem és a regionális ipar előmozdításában. A dokumentum az export és az ipari termelés támogatásáról és ösztönzéséről rendelkezik a JSC „Kereskedelemfejlesztési Társaság” által kínált eszközökkel, a technoparkok létrehozásával, az infrastruktúra javításával és a vállalkozóknak szánt pénzügyi eszközök bővítésével. A dokumentum intézkedéseket tartalmaz továbbá az állami és a magánszektor közötti partnerségek megerősítésére a nemzetközi piacokon való versenyképesség fokozása és a hazai iparpolitika javítása érdekében.

A 2024. február 16-án kelt, „A köztársaság élelmezésbiztonságát biztosító további intézkedésekről” szóló elnöki rendelet célja az ország élelmezésbiztonságának megerősítése.

A rendelet intézkedéseket ír elő a hazai élelmiszertermelők támogatására kedvezményes hitelek, támogatások és adókedvezmények révén, amelyek célja a mezőgazdasági termékek termelésének és feldolgozásának bővítése. Emellett hangsúlyozza az élelmiszerexport ösztönzését, beleértve a Kereskedelemkönnyítési Alapon keresztül nyújtott pénzügyi támogatást és a tanúsítási folyamatok egyszerűsítését. Ezek a lépések segítenek javítani az üzbég élelmiszertermékek minőségét és versenyképességét a külföldi piacokon, miközben biztosítják a hazai élelmiszerpiac stabilitását.

Az Üzbég Köztársaság Miniszteri Kabinetjének 2024. február 29-én kelt határozata a gyümölcs- és zöldségtermékek exportjának egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket vázol fel.

Ez a dokumentum a mezőgazdasági termékek külkereskedelmének ellenőrzését és szabályozását fokozó kezdeményezéseket vezet be, beleértve a magas termékminőséget és az egészségügyi szabványoknak és előírásoknak való megfelelést biztosító hatékony mechanizmusok létrehozását. Az állásfoglalás célja, hogy növelje az üzbég gyümölcs- és zöldségtermékek versenyképességét a nemzetközi piacokon, miközben javítja az exportszállítások logisztikáját és koordinációját.

A 2024. január 23-án kelt, „Az üzleti vállalkozások rugalmassági minősítésének bevezetésére irányuló intézkedésekről” szóló elnöki határozat az üzbegisztáni vállalkozások rugalmassági minősítési rendszerének bevezetésére összpontosít.

Az elsődleges cél egy olyan keretrendszer létrehozása, amely a gazdasági egységek értékelését olyan kulcsfontosságú mutatók alapján végzi, mint a jövedelmezőség, az adóügyi megfelelés, a pénzügyi stabilitás és más, az üzleti fenntarthatóságot befolyásoló tényezők. Az ellenálló képességük szintjétől függően a vállalkozásokat magas, közepes vagy alacsony minősítési kategóriákba sorolják, ami befolyásolja majd a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzáférésüket. A magas minősítésű vállalkozások különleges támogatási intézkedésekben részesülnek, többek között adókedvezményben és gyorsított héa-visszatérítésben. A rendszer az értékelési eredmények megfellebbezésére és a vállalkozások teljesítményének nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat is tartalmaz, amelyek célja az átláthatóság növelése, valamint a vállalkozók és az állam közötti bizalom erősítése.

Amint azt fentebb kiemeltük, ezek a kezdeményezések egy rendszerszintű megközelítés részét képezik: stratégiai célokat és célkitűzéseket határoztak meg, és létrehozták a szükséges szabályozási keretet.

Konkrét gyakorlati intézkedéseket hajtottak végre a köztársaság exportpotenciáljának növelése érdekében az exportáló vállalkozások aktív támogatása révén.

Üzbegisztánban az exportőröknek nyújtott gyakorlati pénzügyi támogatás mechanizmusa működik, többek között:

– nemzetközi szabványok és tanúsítás bevezetése,

– a nemzeti termékek külföldön történő nyilvántartásba vétele,

– nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvétel,

– bemutatók, reklámkampányok lebonyolítása, valamint a nemzeti termékek és márkák promóciója az ígéretes piacokon.

Továbbá, a 2024. március 15-én kelt, „A vállalkozói szövetségek külkereskedelem és a regionális ipar fejlesztésében betöltött szerepének további növelésére irányuló intézkedésekről” szóló elnöki határozat szerint az Exportfejlesztési Ügynökséget „Kereskedelemfejlesztési Társaság” részvénytársasággá alakították át.

Az új szervezet fő feladatait a következőkben határozták meg:

– a külgazdasági tevékenység résztvevőinek nyújtott állami pénzügyi támogatási intézkedések hatékonyságának és eredményességének növelése a gazdasági egységek rugalmassági minősítése alapján,

– az állami pénzeszközök elosztásának biztosítása a magas hozzáadott értékű termékeket exportáló és új piacokra belépő vállalkozások számára.

A vállalat emellett információs és tanácsadói támogatást nyújt a gazdasági egységek számára a szállítási logisztika, a tanúsítás, a szabványosítás és a minőségellenőrzés, az adó- és vámigazgatás kérdéseiben, végrehajtja a „Made in Uzbekistan” programot a nemzeti márkák és termékek külföldi népszerűsítése érdekében, részt vesz az országos, ágazati és regionális kiállítások, valamint a kereskedelmi vásárok szervezésében és finanszírozásában.

Aktív pénzügyi támogatási intézkedéseket nyújt az exportőröknek, beleértve a biztosítási díjak fedezésének kompenzálását biztosítási szolgáltatások igénybevétele esetén, a nemzetközi szabványosítási és tanúsítási rendszerek bevezetéséhez, valamint a nemzeti termékek és márkák regisztrálásához.

Kompenzálják a szállítási költségek egy részét, a nemzetközi szabványokon alapuló jelentéstétel megvalósításának költségeit, a kereskedőházak és raktárhelyiségek megnyitásával és fenntartásával, a reklámkampányok lebonyolításával, a képzett tervezők, technológusok, marketingesek, minőségellenőrök és agronómusok bevonásával, a tekintélyes nemzetközi márkák bevonásával, a nemzetközi szabványok bevezetésével kapcsolatos költségek egy részét.

A kereskedelmi bankok forrásokat kapnak az exportot megelőző és az exporttal kapcsolatos kereskedelmi műveletek finanszírozására.

A helyi exportőrök közvetlen pénzügyi mechanizmusokon keresztül történő támogatása mellett a kormány javítja a nemzetközi kereskedelmi hálózatokhoz való hozzáférést és megkönnyíti a vezető globális piacokra való belépést.

2021. április 10-én Üzbegisztán kedvezményezett státuszt kapott a „GSP+” rendszerben. Ez a rendszer kedvezményes vámokat biztosít a fejlődő országok által az Európai Unióba exportált áruk számára, és több mint 6200 árutípust, köztük ipari és bizonyos mezőgazdasági termékeket is magában foglal. Üzbegisztán 2023-ban 426 millió dollár értékben exportált árukat a GSP+ keretében.

Az Európába irányuló exportvolumen elsődleges növekedését több kulcsfontosságú termék megnövekedett szállítása okozta: kész kötöttáru (104%-os növekedés, + 1,1 millió USD), karbamid (109%, + 2,2 millió USD), ammónium-nitrát (173%, + 3,9 millió USD), réztermékek (megháromszorozódás, + 14 millió USD), kőolaj- és gáztermékek (111%, + 4 millió USD) és cellulóz (141%, + 2,3 millió USD).

2023-ban 235 exportáló vállalkozás kapott támogatást 575 nemzetközi szabvány és tanúsítvány bevezetéséhez, köztük ISO, Global GAP, Organic,” ”GOTS, REACH, LWG, GRS, RSC és SEDEX. E támogatás összértéke 39,3 milliárd sumot tett ki, ami lehetővé teszi, hogy 2023-ban üzbég árukat exportáljanak hét nagy európai piacra: Franciaország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Németország, Belgium és Románia.

Összességében az Üzbegisztánban folyamatban lévő exporttámogatási reformok magabiztosan egyengetik az utat a nemzeti stratégiában kitűzött célok 2030-ig történő eléréséhez.

ez is érdekes lehet: A média függetlensége a kulcsa az erős civil társadalom megteremtésének Üzbegisztánban – elemzés

Source: Az Üzbég Köztársaság Beruházási, Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának Sajtószolgálata