Feltárták a 2700 éve elhagyott asszír fővárost
Khorsabad egykori asszír város palotájáról híres. Most kiderült, hogy csak a töredékét láttuk annak, ami a föld alatt van.
Észak-Irakban régészek egy hatalmas villa, királyi kertek és más építmények maradványait fedezték fel mélyen a föld alá temetve az egykori asszír főváros, Khorsabad területén. Ráadásul mindezt nem fizikai feltárással, hanem mágneses vizsgálattal tették.
A nemzetközi kutatócsoport szokatlanul megterhelő körülmények között használt magnetométert, hogy felfedezze a 2700 éves város vízkapuját, a lehetséges palotakerteket és öt nagy épületet – köztük egy 127 szobás villát, amely kétszer akkora, mint a Fehér Ház. A korábban fel nem fedezett építmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy Khorsabad az i. e. nyolcadik században egy palotakomplexumon túl soha nem fejlődött tovább – olvasható az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) közleményében.
„Mindezt ásatások nélkül találtuk meg” – mondta Jörg Fassbinder, a müncheni Ludwig-Maximilians-Egyetem geofizikusa, a december 9-én az AGU 2024 éves ülésén bemutatott kutatás első szerzője az AGU közleményében. A kutatást még nem publikálták lektorált folyóiratban.
„A Fassbinder és csapata által végzett távoli térképezési munka rendkívül fontos. A magnetométer sokkal átfogóbb rekonstrukciót hoz létre, mint a hagyományos próbaárkok, és nem okoz kárt a helyszínen” – mondta a Live Science-nek Sarah Melville, az újasszír birodalomra szakosodott történész, aki nem vett részt a Khorsabad-felmérésben.
Az elhagyott asszír város története
Az Asszír Birodalom az i. e. második évezredben Mezopotámia egyik legnagyobb regionális hatalmaként indult, de később, az i. e. első évezredben több nagyhatalmú uralkodó vezetésével egyre nagyobbra nőtt, és a világ egyik legkorábbi birodalmává vált, írja a National Geographic.
Az újasszír császár, II. Sargon II. i. e. 713-ban kezdte el építeni hatalmas új fővárosát – amelynek eredeti neve Dúr-Sarrukín, azaz „Sargon erődje” -, de Sargon i. e. 705-ben meghalt, valószínűleg még a főváros elfoglalása és befejezése előtt. II. Sargon fia és utódja, Szennácherib ezután a fővárost Ninive városába helyezte át, és Khorsabad több mint két évezredre elhagyatottá vált.
Az ásatásokat, amik egyben az első régészeti feltárások voltak Mezopotámiában, Paul-Émile Botta francia konzul kezdte meg 1843-ban. Ezután utódja, Victor Place folytatta (1858-65), majd a Chicagói Egyetem amerikai expedíciója (1928-35). A lelőhelyen feltárt kiváló faldomborművek, elefántcsontok és monumentális szárnyas bika-szobrok mellett az egyik legértékesebb lelet az asszír királylista volt, amely az asszír királyokat rögzítette a Kr. e. 1700 körüli időszaktól körülbelül a Kr. e. 11. század közepéig, írja a Britannica.
Az 1800-as, illetve az 1900-as években tárták fel Khorsabad palotáját, köztük az ikonikus, emberi fejű szárnyas bikákat ábrázoló „Lamassu” szobrokat, amelyek ma a Louvre-ban vannak. A palotán és a város 1,7×1,7 kilométeres falain túl azonban az ókori főváros alaprajza rejtély maradt. Mitöbb, a régészek azt feltételezték, hogy soha nem is készült el. Khorsabadot 2015-ben az Iszlám Állam kifosztotta, és a régészek csak akkor tudták folytatni a munkát a helyszínen, amikor a militáns iszlamista csoport 2017-ben nagyrészt kivonult a térségből.
Újra megnyílt a lehetőség
Fassbinder csapata 2022-ben végezte távérzékelési műveletét. Ahelyett, hogy a magnetométert egy járműre vagy drónra szerelték volna, ami nem kívánt figyelmet vonzhatott volna, egy kutatótársával kézzel vitték oda-vissza a 15 kilogrammos készüléket az eltemetett főváros felé. Hét napig dolgoztak, és 0,3 négyzetkilométert fedtek le – ami még mindig kevesebb, mint a terület 10%-a.
„Meglepő módon az asszír fővárosokról rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű adat szinte kizárólag a hivatalos monumentális építészet – lényegében a királyhoz kapcsolódó terek és alkotások – tanulmányozásából származik” – mondta Daniele Morandi Bonacossi, az olaszországi Udine Egyetem ókori Közel-Keletre szakosodott régésze, aki nem vett részt a felmérésben. „Következésképpen gyakran lehetetlen betekintést nyerni más lakosok életébe, vagy akár csak megerősíteni további lakosok létezését az asszír fővárosokban.”
Megjegyezte, hogy az új kutatás „ezt a jelentős hiányosságot igyekszik pótolni”, többek között azzal, hogy a palotakomplexumon kívül a városi struktúrákat is vizsgálja. Végső soron az új kutatás eredményei azt sugallják, hogy Khorsabad egy virágzó főváros volt, amely messze túlmutatott a korábban feltételezetteken. Azt még nem tudni, hogy a régészek most napvilágra hozzák-e a távolról észlelt struktúrákat.
Ez is érdekelhet:
- 500 éves harci sisakot találtak egy régészeti ásatáson Visegrádon – FOTÓK
- Az ufó-hívők most egy kuvaiti ásatásra figyelnek: nézd mi került elő! – KÉPEK
Kiemelt kép: depositohotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
„A gyerekek miatt fog elbukni a rezsim” – Politikai foglyok és átnevelő táborok
A Webb fordulatos története arról, hogy majdnem el sem indult
Karácsonyi csoda az Esztergomi Bazilikában – Ne hagyd ki!
Oroszország készen áll a rakétapárbajra Amerikával – Putyin sajtótájékoztatója
Pillanatképek a pálos rend történetéből: alázattal az Isten nagyobb dicsőségéért
Elrontjuk a gyerekeinket? A túl sok ajándék veszélyes hatásai