Az eddigi legősibb emberi genomok feltárják, mikor találkoztak először az emberek a neandervölgyiekkel

A tudósok sikeresen szekvenálták hét, 42 000 és 49 000 évvel ezelőtt Európában élt ember genomját, feltárva, hogy ők tartoztak az első olyan csoporthoz, amely az “Afrikából való kivándorlás” vonaláról különvált. Ezek az ősi emberek voltak az elsők, akik keveredtek a neandervölgyiekkel, genetikai örökséget hagyva hátra, amely még ma is megtalálható minden nem afrikai ember genomjában.

A Homo sapiens körülbelül 45 000 évvel ezelőtt érkezett meg Európába, ahol akkoriban a neandervölgyiek laktak. Korábbi kutatások két különböző korai modern embercsoportot azonosítottak Afrikán kívül: az egyik a csehországi Zlatý kůň-ból, a másik pedig a bolgár Bacho Kiro-ból származik — írja az IFLS.

A Zlatý kůň nő genetikai elemzése alapján egyetlen keveredési esemény nyomait mutatta a neandervölgyiekkel, míg a Bacho Kiro egyének genomjai további neandervölgyi DNS-szakaszokat tartalmaztak, amelyek újabb kereszteződéseket jeleznek. Ez arra utal, hogy a Zlatý kůň közösség közvetlenül azután élt, hogy az emberek elhagyták Afrikát, és először találkoztak a neandervölgyiekkel.

Új felfedezés Németországban: Ranis és Zlatý kůň kapcsolata

Egy új tanulmány során a kutatók véletlenül felfedeztek egy csoportot, amely kapcsolatban állt a Zlatý kůň nővel. A németországi Ranis területén feltárt hat egyén genetikai elemzése alapján kiderült, hogy ezek az emberek a Zlatý kůň közösség ötödik-hatodik fokú rokonai voltak, vagyis valószínűleg közös dédszülőik voltak.

A Ranis területén talált csontvázak és kőszerszámok datálása azt mutatta, hogy ezek az emberek 42 000 és 49 000 évvel ezelőtt éltek. Ez azt jelenti, hogy a Zlatý kůň közösség is ebben az időszakban létezett. A két lelőhelyről szekvenált hét genom a legősibb ismert Homo sapiens genomok, amelyeket eddig feltártak.

Az első keveredési esemény nyomai

A Ranis közösség tagjai, akárcsak a Zlatý kůň nő, genetikai nyomokat mutatnak egyetlen keveredési eseményről a neandervölgyiekkel. Ez fontos kérdéseket vet fel:

„Minden nem afrikai származású ember esetében elmondhatjuk, hogy 45 000 és 49 000 évvel ezelőtt őseik találkoztak, és valószínűleg láthatták egymást” – mondta Dr. Kay Prüfer, a tanulmány szerzője.

A kutatók modern emberi genomokkal összehasonlítva keresték a neandervölgyi DNS-szekvenciák egyezéseit. Az eredmények megerősítették, hogy a Ranis és Zlatý kůň emberek neandervölgyi DNS-e megtalálható a mai nem afrikai populációkban is.

A neandervölgyiekkel való kapcsolat öröksége

Bár a Ranis és Zlatý kůň közösségek az első ismert keveredési eseményt képviselik, a modern emberek genomjában további, későbbi neandervölgyi kereszteződések nyomai is kimutathatók. A kutatók szerint a Zlatý kůň és Ranis közösségek keveredése 80 generációval az első találkozás után történt.

Az eredmények azt sugallják, hogy minden mai nem afrikai ember egyetlen, összefüggő populációtól származik, amely Afrikán kívül létezett a keveredési esemény idején.

A genetikai örökség vizuális képe

Az elemzések szerint a Ranis és Zlatý kůň emberek genetikai jellemzői hasonlóak az afrikai populációkéhoz: sötét bőrrel, szemmel és hajjal rendelkeztek. Ez alátámasztja azt a képet, hogy a korai modern emberek megjelenésükben még közelebb álltak afrikai őseikhez.

Miért fontos ez a felfedezés?

Ez az új kutatás nemcsak a legősibb Homo sapiens genomokat tárta fel, hanem azt is megmutatta, hogy mikor és hogyan kezdődött az emberi és neandervölgyi keveredés. Az eredmények szerint minden nem afrikai ember örökségében ott van az első interakció lenyomata, amely több mint 45 000 évvel ezelőtt történt, egy nagy genetikai kaland kezdetén.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Arkhimédész elveszett műveit segített felfedezni egy részecskegyorsító
Megfejtették a narancssárga macskák titkát: Egy gén, amely 60 éve tartotta izgalomban a genetikusokat