Meglepő helyen bukkantak a pestis nyomára kutatók
Egy ókori egyiptomi múmiában fedezték fel a pestis legkorábbi igazolt esetét Eurázsián kívül. A körülbelül 3290 éves maradványok egy férfihoz tartoznak, aki valószínűleg súlyos tünetekkel küzdött, mielőtt belehalt volna a betegségbe.
A bubópestist – vagy köznyelvben a fekete halált – a rendkívül veszélyes Yersinia pestis baktérium okozza, amely a 14. században Európa teljes lakosságának 30, de lehet, hogy 50%-át is kiirthatta. Az elmúlt évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy a kórokozó már évezredekkel a középkori járvány előtt is jelen volt, mivel őskori csontvázakból származó DNS-mintákban is megtalálták a nyomait.
Egyiptomban is rábukkantak a fekete halál nyomaira
Eddig minden ősi eset Európából és Ázsiából származott, például 5 ezer éves oroszországi csontvázakban is találtak bizonyítékokat rá. Most azonban egy torinói múzeum múmiájának vizsgálata alapján kiderült, hogy a betegség már Észak-Afrikában is jelen volt a bronzkor hajnalán. A múmia radiokarbonos kormeghatározása szerint a második átmeneti kor végére vagy az Újbirodalom kezdetére datálható, és csont- és bélmintáiban Y. pestis DNS-t találtak. Ez arra utal, hogy az illető halála előtt a betegség előrehaladott stádiumba lépett.
A kutatók a tanulmányuk összefoglalójában leírták, hogy ez az első igazolt Y. pestis-genom Eurázsián kívül, ami molekuláris bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a fekete halál jelen volt az ókori Egyiptomban. Ugyanakkor nem tudni, mennyire volt elterjedt akkoriban. Korábbi kutatások azonban már utaltak lehetséges járványokra a Nílus mentén. Például több mint két évtizede bolhákat találtak Amarna egyik régészeti lelőhelyén, ahol Tutanhamon sírját építő munkások éltek. Mivel a bolhák a baktérium fő hordozói, a kutatók azt feltételezték, hogy a bubópestis létezhetett az ókori Egyiptomban. Ezt a feltételezést erősíti az Ebers-papirusz is, egy 3500 éves orvosi szöveg, amely egy olyan betegséget ír le, amely „dudort okoz, amelyben a genny megkeményedik.”
A kutatók szerint a betegséget a Nílus mentén élő patkányok terjeszthették, amelyek bolhái később átterjedtek a hajókon utazó házi patkányokra, így vihették világszerte a kórt. Bár a teljes kutatási eredményeket még nem publikálták, az ókori DNS minták kétségtelenül erős bizonyítékot szolgáltatnak a pestis egyiptomi jelenlétére.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
