Hamarosan bekövetkezhet egy nóva robbanása, amelyre szeptember óta várunk

Körülbelül 80 évente a T Coronae Borealisnak nevezett csillagrendszerben hirtelen fényességnövekedés tapasztalható. Akár több mint 1500-szor is fényesebbé válhat, ráadásul ez egy visszatérő nóva, és hamarosan ismét fényesebb lesz.

A rendszer két koros csillagból áll, az egyik egy vörös óriás, a másik pedig egy fehér törpe, amely anyagot lop a vörös óriástól, és ez okozza a nóvát. A fehér törpe egy olyan csillag végterméke, mint a Nap. Miután a vörös óriássá alakulását követően elhasználta az összes nukleáris üzemanyagát, a magja sűrű, forró objektummá húzódik össze, és eltaszítja magától a külső plazmarétegeket.

Ez a mag forró és fényes marad, és a története általában itt véget is ér, hacsak egy kísérő nem szállít anyagot számára. Ebben az esetben az felhalmozódhat a forró felszínen, az évek során a nyomás és a hőmérséklet megnő, amíg termonukleáris reakciót nem tapasztal, ami egy nagy robbanást eredményez, amit nóvának nevezünk. Ez csak a felszíni réteget érinti, és amíg az anyagellátás állandó, addig ez újra és újra megismétlődik. A T Corona Borealis esetében 1787-ben, 1866-ban és 1946-ban dokumentáltak nóvát, és úgy vélik, hogy egy még korábbi kitörést egy 1217-es középkori kéziratban is feljegyeztek.

Illusztráció: NASA/Goddard Space Flight Center/Conceptual Image Lab

Az utóbbi esemény megfigyelései alapján a kutatók biztosak abban, hogy a nóva hamarosan bekövetkezik. Az IFLScience még 2016-ban számolt be arról, hogy az 1946-os kitörés előtt kezdett fényesebbé és kékebbé válni, akárcsak 1938-ban. Az elmúlt 8 év megfigyelései alapján a kutatók arra számítottak, hogy nagy valószínűséggel 2024 szeptembere előtt bekövetkezik, azonban a nóvák nem tartják a menetrendeket.

Dr. Gerard van Belle, a Lowell Obszervatórium munkatársa júliusban azt mondta, hogy „a csillagászatban az előrejelzések általában két kategóriába sorolhatók, vagy rendkívül pontosak, például a napfogyatkozások jóslatai, vagy nagyon pontatlanok. Ez a konkrét esemény az utóbbi kategóriába tartozik. A „szeptember előtt” semmiképpen sem biztos. Az adott objektum múltbeli teljesítménye azt jelzi, hogy elég valószínű, hogy előtte lesz, de lehet, hogy csak jövőre láthatjuk.”

A robbanás pontos időpontjának bizonytalansága ellenére mind a NASA Fermi-teleszkópját használó csillagászok naponta figyelik a fehér törpét, fontos adatokat rögzítve arról, hogy mi történik egy nóva kitörése előtt, remélve, hogy tetten érik. A T Coronae Borealis 3 ezer fényévre van tőlünk, vagyis kozmikus értelemben nagyon közel van hozzánk.

Dr. Rebekah Hounsell, a NASA Goddard űrközpont kutatója szerint „van néhány ismétlődő nóva, amelyek nagyon rövid ciklusúak, de jellemzően nem gyakran látunk ismételt kitörést egy emberöltő alatt, és ritkán ilyen közel a saját rendszerünkhöz. Hihetetlenül izgalmas, hogy az első sorból figyelhetjük ezt a jelenséget.”

Érdemes elolvasni:

• A halálba zuhant az űrhajós, ezek voltak utolsó szavai
• A NASA szondája holdraszállás szintű missziót vitt véghez
• Egyes bolygóknak több száz holdja van, míg másoknak egy sincs, és még mindig nem tudjuk, miért