Mi a bölcsek köve, és miért akarták ennyire az alkimisták?

Bár egy bizonyos varázsló rajongói a bölcsek kövét a mágiával asszociálhatják, a kő eredete egy több évszázados kutatásban rejlik, amely a világ legnagyobb koponyáinak érdeklődését is felkeltette.

De mi is a bölcsek köve valójában?

A mitikus alkímiai anyagnak rendkívüli képességeket tulajdonítottak, ugyanis úgy tartották, hogy képes nem nemesfémeket ezüstté és arannyá változtatni, betegségeket gyógyítani, sőt örök életet adni. Az ultima materia, vagyis végső anyag néven ismert bölcsek kövének felkutatása az alkímia, a modern kémia előfutárának legnagyobb feladata volt.

Az alkímia szerint a földi anyag tanulmányozásával megtudhatjuk, hogyan alakulnak ki a természetes anyagok, például növények, ásványok és fémek, írja a The Collector. Leegyszerűsítve az alkímia a középkor kémiája, némi áltudományossággal a háttérben, tágabb értelemben viszont az asztrológia, a kémia, a filozófia és a mágia összetett kapcsolata. Gyökerei a 3. századi hellenisztikus Egyiptomig vezethetők vissza. Az „alkímia” szó a görög khemia szóból ered, amely az átváltoztatás folyamatát jelenti.

A legrégebbi alkímiai szimbólum az uroborosz, amelyet különböző ábrázolásokban a saját farkát felfaló kígyóként ábrázoltak. Ez az élet, a halál, az újjászületés és minden dolog egységének körforgását jelképezi. Egy 3. századi görög szövegben, amelyet egy Kleopátra álnevű női alkimista írt, az uroborosz közvetlenül kapcsolódik a hírhedt kőhöz. Ahogy az egyiptomi és görög tudás keveredett az iszlám ismeretekkel, a középkorra az alkímia egész Nyugat-Európában elterjedt.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Miért akarták ennyire a követ az alkimisták?

Az alkimisták számára a bölcsek köve volt a végső cél, az élet és az anyag rejtélyeinek megfejtésének titka. Két alapelemet, a tüzes ként és a vizes higanyt tartották a kő alapanyagának. Az előbbit férfiasnak, az utóbbit nőiesnek vélték, egyesülésüket pedig a Nap és a Hold szimbolizálta. Emellett a követ „minden elixír elixírjének” tartották, amely képes minden, nem nemesfémet arannyá változtatni. A 8. századra az vált alapfelfogássá, hogy az arany a legfinomabb kén és higany tökéletes arányának terméke.

Bár a bölcsek köve állítólag képes volt a közönséges fémeket arannyá változtatni, jelentősége messze túlmutatott az anyagi jólétre való törekvésen. A középkorban már határozottan hittek abban, hogy a kő képes gyógyítani a betegségeket, növelni az emberi képességeket, és végül örök életet ajándékozni. Ebben az ezoterikus értelemben a bölcsek köve a spirituális megvilágosodás szinonimájává vált.

A kő gondolata továbbra is él a kortárs kultúrában. A Harry Potter és a bölcsek köve című filmben a bölcsek köve olyan mágikus tárgy, amely birtokosának halhatatlanságot biztosít. Voldemort azért keresi, hogy visszanyerje fizikai alakját, míg Harry Potter végül megakadályozza ezt. Általános metaforaként viszont a bölcsek köve a rejtett tudást jelképezi, illetve a megvilágosodás lehetőségét, de a mindenáron való tökéletességre való törekvésben rejlő áldozatokat és dilemmákat is.

Érdemes elolvasni:

• Egy új tanulmány szerint az időutazás lehetséges
• A Fekete Lovag műhold – 13 ezer éve figyelnek minket, vagy csak egy Föld körüli űrszikla?
• Egész Európában butította az embereket a Római Birodalom, ráadásul nem is tudtak róla