A túlélési torzítás (survivor bias) egy gyakran előforduló gondolkodási hiba, amely során hajlamosak vagyunk csak a túlélők tapasztalataira hagyatkozni, miközben figyelmen kívül hagyjuk azokat, akik nem élték túl az adott helyzetet. Ez a torzítás különösen érdekes példákon keresztül érthető meg, például egy első világháborús sisak és egy golyókkal teli repülőgép történetén keresztül.
Valószínűleg mindannyian találkoztunk már olyan emberekkel, akik a múltbéli tapasztalataik alapján azt állítják, hogy bizonyos biztonsági intézkedések feleslegesek. „Mi biztonsági öv nélkül nőttünk fel, és mégis itt vagyunk” – mondhatják, vagy „A nagymamám egész életében dohányzott, és 95 évet élt.” Ezek a példák azonban nem veszik figyelembe azokat, akik ugyanilyen körülmények között nem élték túl. Hiszen nem hallhatjuk azokat, akik például a dohányzás vagy a biztonsági öv hiánya miatt haltak meg. Ez maga a túlélési torzítás — írja az IFLS.
A világháborús példák: a sisak és a repülőgépek
A túlélési torzítást kiválóan szemlélteti két történet, amelyek a háborús időkben játszódnak: az első világháborús sisak bevezetése és a második világháborús repülőgépek megerősítésének kérdése.
Az első világháború idején a Brodie sisakot vezették be a katonák védelmére. Röviddel ezután a kórházakban megnövekedett a fejsebesülések száma, amit a vezetők aggasztónak találtak. Úgy gondolták, hogy talán maga a sisak okozza a sérüléseket. Az igazság azonban az volt, hogy a sisak valójában életeket mentett. Korábban azok a katonák, akik fejsebesülést szenvedtek, gyakran belehaltak, és sosem kerültek kórházba. A sisak bevezetése után viszont sokan túlélték a sérüléseket, így megjelentek a kórházakban. Ez a túlélési torzítás egyik klasszikus példája: csak a túlélők adatait látták, miközben figyelmen kívül hagyták azokat, akik sisak nélkül meghaltak volna.
A golyóktól lyuggatott repülőgépek
A második világháború alatt az amerikai légierő célja az volt, hogy csökkentse a repülőgépek veszteségeit. A visszatérő repülőgépeken azt látták, hogy a golyók főként a törzsben, a szárnyak külső részein és a farokrészen hagytak nyomot. Elsőre logikusnak tűnt ezeket a területeket megerősíteni.
Ekkor lépett közbe Abraham Wald, egy magyar-zsidó statisztikus, aki felismerte a hibát az érvelésben. Wald rámutatott, hogy a golyónyomok azokon a repülőkön látszódtak, amelyek visszatértek. Ez azt jelenti, hogy ezek a területek kevésbé veszélyesek, hiszen a repülőgépek még így is képesek voltak hazatérni. Azok a repülők, amelyek nem tértek vissza, valószínűleg olyan helyeken sérültek meg, ahol a golyók halálos károkat okoztak – például a motoroknál vagy a pilótafülkénél. Wald javasolta, hogy éppen ezeket a „golyómentes” területeket kell megerősíteni a túlélési esélyek növelése érdekében.
Mit tanulhatunk ezekből a példákból?
A túlélési torzítás fontos tanulsága, hogy az adatok értelmezésekor figyelembe kell vennünk azokat az eseteket is, amelyek nem láthatók, mert a „túlélők” tapasztalatai torzíthatják a valós képet. Ez különösen igaz döntéshozatalra, legyen szó háborús stratégiákról, egészségügyi intézkedésekről vagy akár mindennapi életünk biztonsági választásairól.
A sisak és a golyólyuggatott repülők története arra emlékeztet, hogy mindig kérdezzük meg: mit nem látunk az adatok mögött? Csak így kerülhetjük el a félrevezető következtetéseket.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A végbéldugókat eredetileg a fejfájás, pattanások és őrület kezelésére fejlesztették ki
Mik az világegyetem legfényesebb objektumai?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Budapest “legütősebb”, legrégebbi szakrális hagyatékai. Mennyit ismersz közülük?
Milyen valójában Trump és Putin kapcsolata? Itt a szakértők válasza!
Sokk a csillagászatban: váratlanul megsemmisülhet a szomszéd galaxis
Újabb fontos fejlesztés Kelet-Magyarországon: 543 milliárd forintból készült el a M44-es gyorsforgalmi teljes szakasza
Áprilistól csak előzetes regisztrációval léphetünk az Egyesült Királyságba: itt az első tapasztalatok
Sikorski lengyel külügyminiszter szerint az Orbán-kormány az ukrán civilek elleni bombázások alatt is védi Putyint