A hét lábnyom felfoghatatlan jelentőséggel bír, a régészek szerint teljesen átírhatja az általunk ismert történelmet.
Szakemberek minden eddiginél régebbi, körülbelül 115 ezer éves emberi lábnyomokat fedeztek fel. De ami ennél is meglepőbb, hogy olyan helyen, ahol elméletileg nem is szabadna lenniük, írja a LADbible.
Szaúd-Arábia északi részén vizsgálódva bukkantak a régészek a nyomokra egy olyan helyen, amit arabul éppen „nyom” néven szokás emlegetni. A feltárt iszapos tómeder egyébként is igen gazdag lelőhely, ugyanis több száz őskori állat lenyomatai között rejtőzött a hét darab emberi lábnyom.
Valószínűleg nem neandervölgyi lábnyomok
A lelőhelyet még 2017-ben találták meg a Nefúd-sivatag mélyén, miután az időjárás viszontagságai több mint 100 ezer év alatt eltüntették a felszínen lévő üledéket. A szakemberek azt mondják, hogy „nem tudják” teljesen kizárni, hogy neandervölgyiek lábnyomairól van szó, összességében nézve azonban ez rendkívül valószínűtlen.
Matthew Stewart, Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet biológusa, a témában írt tanulmány vezető szerzője kijelentette: „Csak az utolsó interglaciális után, a hűvösebb időszak visszatértekor van végleges bizonyítékunk arra, hogy a neandervölgyiek beköltöztek a régióba.” Interglaciálisnak egyébként a két jégkorszak közötti, melegebb periódust szokás nevezni.
Csoda, hogy ilyen jó állapotban megmaradtak
“A lábnyomok tehát nagy valószínűséggel a mai embertől, vagy a Homo sapiens-től származnak” – húzta alá Stewart. Ahogy a civilizációk egyik helyről a másikra vándorolnak, lábnyomokat hagynak maguk után, amelyeket aztán elfednek az újabb rétegek.
A modern emberi lábnyomok a sárban két napon belül elveszítik részletgazdagságukat, négy napon belül pedig teljesen felismerhetetlenné válnak. Ezt egy kísérleti tanulmány állapította meg, és hasonló megfigyelésekre jutottak más, nem emberi emlősnyomok esetén is.
Őseink egyszerűen innivalót kereshettek
A lábnyomokat egy tó körül találták meg, és nem ragadozó állatok nyomai vették körül. Lényegében arra lehet következtetni, hogy korai elődeink innivalót kerestek, ezért megálltak egy tó körül.
De a tudósok végül arra jutottak, hogy nem maradtak sokáig. „A régészeti bizonyítékok hiánya arra utal, hogy az Alathar-tavat csak rövid időre látogatták meg az emberek” – húzták alá. Hozzátették: „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az utolsó interglaciális száraz időszakában az emberek átmeneti tóparthasználata valószínűleg elsősorban az ivóvíz iránti igényhez volt kötve.”
Ez alapján a nyomok valószínűleg az utolsók voltak, amelyeket az emberek a közelgő jégkorszak előtt a környéken hagytak. Ez közrejátszhatott abban, hogy a nyomokon más embercsoportok nem sétálták át, mielőtt újabb üledékréteg rakódott volna rájuk.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ma is élhet az ősi emberi faj egy távoli, eldugott szigeten
Drasztikusan csökkent az állami férőhelyek száma ezeken az egyetemeken
Miért néznek a fiatalok annyi megtörtént bűnesetet?
A Lánchíd tervrajza alapján egy teljesen másik híd épült meg
Horogkeresztet ábrázoló pörgettyűt találtak Norvégiában
1919-ben a románok megszállták Budapestet
