Valami nem stimmel a marokkói bányából kiemelt ősi tengeri szörnnyel, a moszaszaurusz leletével
2021-ben már publikáltak egy tanulmányt az új moszaszaurusz faj felfedezéséről, de utólag a szakma furcsának találta a felfedezést.
Egy marokkói foszfátbányában egészen különleges kincsre akadtak: egy moszaszaurusz, egy ősi tengeri szörny maradványaira. Az eredeti kutatócsapat 2021-ban publikálta tanulmányát, amelyben azt írták, egy rendkívüli új fajt fedeztek fel. Más kutatók most a maradványok CT-vizsgálatát kérik annak ellenőrzésére, hogy a 66-72 millió éves állkapocs valódi-e, miután számos olyan ellentmondást találtak, amelyek hamisításra utalnak.
Az eredeti tanulmány mögött álló tudósok a Xenodens calminechari nevű fajt egy részleges állkapocscsont és négy éles fog alapján írták le, amelyet a marokkói Khouribga tartományban, egy foszfátbányában tártak fel. Ezek a fogak késztették kulcsfontosságúak az új tanulmányban felvetett kételyek szempontjából is, amelyet 2024. december 16-án tettek közzé a The Anatomical Record című folyóiratban.
A moszaszaurusz rendkívüli fogai
A moszaszauruszok ragadozó tengeri hüllők voltak, amelyek a kréta időszakban uralták az óceánokat. Hatalmas változatosságot mutattak, hosszuk elérte a 3 és 15 méter közötti hosszúságot. A különböző táplálkozásukhoz illően fogaik is különböző alakúak voltak. A 2021-es kutatócsoport azt állította, hogy a X. calminechari „apró, rövid, pengés fogakkal rendelkezett, amelyek össze voltak zsúfolva”. Ez a csapat szerint nemcsak a „squamata” renden belül, hanem a tetrapodák, vagyis a négy végtagú gerincesek között is „egyedülálló” volt. A moszaszaurusz két szorosan egymás mellé helyezett foga ugyanis egy állkapocs-mélyedésben helyezkedik el.
Ez felkeltette Henry Sharpe, az Albertai Egyetem kutatójának figyelmét. Az új tanulmány szerint a fogak állása ellentmond az összes többi ismert moszaszauruszfajnak, amelyekben minden fognak külön mélyedése van. Ahelyett, hogy az állkapocsból származó csontból épülnének fel, a fogágyat „magából a fogból fejlődő csont alkotja”. Így pedig minden fogkorona saját ágyat készít – mondta a tanulmány társszerzője, Michael Caldwell, az Albertai Egyetem biológiai tudományok professzora.
A moszaszauruszok „életük során folyamatosan cserélték a fogaikat” – mondta a Live Science-nek. „Minden alkalommal, amikor egy ilyen fog kihullott, egy hatalmas gödör maradt utána. Ez azért van, mert a következő fog abba a lyukba kerül, hogy az összes szövetet újra felépítse. Ezen kívül, ahelyett, hogy egy vonalban ülnének az állkapocsban, két fognál úgy tűnik, hogy az egyik oldalon egy kis anyag húzódik föléjük. Ennek a fedésnek nem kellene ott lennie.
A fosszíliát nem paleontológusok ásták ki, és a foszfátbánya, amelyben találták, a tanulmány szerint egy olyan területről származik, amely a hamisított vonásokkal rendelkező fosszíliákról ismert.
Egy moszaszaurusz fosszíliája. Fotó: Ghedoghedo
Az eredeti kutatók nem reagáltak a felmerülő aggályokra
Sharpe és kollégái azt remélték, hogy CT-vizsgálattal megállapíthatják, hogy hamisítványról van-e szó, de Nick Longrich, a Bath Egyetem paleontológusának, a 2021-es tanulmány vezető szerzőjének elérése a fosszíliával kapcsolatban problémásnak bizonyult.
Sharpe szerint Longrich megkérdezte, hogy írnak-e egy tanulmányt, és ha igen, milyen szemszögből. De nem válaszoltak, mondta Sharpe. „Ez a holotípus” – a hivatalos példány, amely egy új fajt képvisel. Hozzátette, hogy a tudósok nem tarthatják vissza a holotípusra vonatkozó információkat, mert más kutatók nem támogatják a hipotézisüket. „Ez teljesen etikátlan, hogy egyáltalán ilyet kér” – tette hozzá.
Paulina Jiménez-Huidobro, a Bonni Egyetem paleontológusa, aki egyik tanulmányban sem vett részt, egyetért a legújabb tanulmány következtetéseivel, megjegyezve, hogy „a fogazat mind morfológia, mind beültetés szempontjából szokatlannak tűnik”. Az, hogy több fog egy tokban van, arra utal, „hogy ezek a fogak nem ehhez az állkapocshoz tartoznak” – mondta
„Sajnálatos, hogy a Xenodent nem lehetett beszkennelni” – tette hozzá. „A CT-felvételek lehetővé teszik, hogy lássuk a belső struktúrákat, és a sűrűségük alapján megkülönböztessük a különböző anyagokat”.
Wahiba Bel Haouz, a marokkói Casablancai Hasszán II. egyetem kutatója, aki szintén nem vett részt a kutatásban, azt mondta, hogy az országnak még nincs „jogszabálya a fosszilis örökségünk védelmére és megőrzésére”. Szerinte a külföldi tudósoknak mindig marokkóiakkal kell együttműködniük, hogy elkerüljék a hamisítványokon való munkát.
Ez is érdekelhet:
- Mi történne, ha leásnánk a Föld középpontja felé?
- Képesek lennénk egy űrszondát egy másik csillagrendszerbe küldeni?
Kiemelt kép: depositphotos.com
