• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Mayer Jácint Mayer Jácint · 2025.01.16.
· Kult+Múlt

A régi Erzsébet híd – 80 éve robbantották fel a világ egyik legszebb és legnagyobb lánchídját

A régi Erzsébet híd

A régi Erzsébet híd, Fotó: Fortepan/Deutsche Fotothek/Brüch und Sohn

A régi Erzsébet híd a hosszú idő után ismét ereje teljében pompázó modernkori magyarság egyik méltóságos szimbóluma, mely méretével és szépségével is világszenzációnak számított. A magyar főváros egyedülállóságát hirdette a többi gyönyörű Duna híddal, a Parlamenttel és a Budai Várral együtt. Azonban míg a többieknek igen, neki nem sikerült túlélni a történelem viharát.

A rekord nagy nyílású lánchíd

A rekord nagy nyílású lánchíd, Forrás: Fortepan/TEHTUBE

A hídépítésre nemzetközi pályázatot írtak ki, amin egy német pályamű, Julius Kübler német mérnök, illetve Eisenlohr és Weigle építészek kábelhídterve lett az első. A terv ugyan nyert, de végül nem az a híd valósult meg, mert a hidat magyar anyagokból kívánták megépíteni, és ekkor itthon nem tudtak megfelelő kábelt gyártani.

Villamosok az Erzsébet hídon

Villamosok az Erzsébet hídon, Fotó. Fortepan/Korner Veronika

Az Erzsébet lánchíd

A kezdetben Eskü-téri hídként emlegetett okkersárga dunai átkelőhelyet 1903. október 10-én adták át a forgalomnak, amelyet még építése közben neveztek el az 1898-ban Genfben meggyilkolt, a magyarok körében rendkívül népszerű Erzsébet királynéról. Az Erzsébet hidat a világ legszebb hídjai között tartották számon. A 378,6 méter hosszú híd akkor a világ legnagyobb, 290 méteres nyílású lánchídja volt és 1926-ig az is maradt.

A híd építése miatt jelentősen át kellett szabni a belváros szerkezetét, mivel a mai Kossuth Lajos utca nem vitt el a Dunapartig. A hídtengelyt először a északabbra képzelték, ennek áldozatul esett volna a Belvárosi templom is. Ez végül megmenekült, de az új híd feljárója így is a közvetlen közelében haladt el. A legfájdalmasabb veszteség a gyönyörű Városháza olasz reneszánsz stílusú palotájának lebontása volt.

A Gellért-hegy lábánál

A Gellért-hegy lábánál, Foto: Fortepan/Erky-Nagy Tibor

Nem gondolná az ember, de az Erzsébet híd nagyméretű pilonjai nem szilárdan álltak, hanem az alapjuknál mozgó csuklókon a láncok maguk tartották, tehát nem is álltak feltétlenül függőlegesen. Méreteik a hídhoz látszólag hasonlatos, szomszédos Ferencz József hídéhoz képest sokkal nagyobbak voltak.

Budapest 1944-45-ös szovjet ostroma a II. világháború leghosszabb és legpusztítóbb városharcai között vonult be a történelembe. A Vörös Hadsereg Pest elleni offenzívája 1945 januárja közepén elérte célját és főváros keleti részét már nem tudták a német-magyar csapatok tartani. Pest katonai kiürítése után 1945. január 18-án a két utolsó megmaradt átkelő, a Lánchíd és az Erzsébet híd felrobbantásra került. Míg a Lánchíd Dunába omlásának több, némileg eltérő időpontja is szerepel a visszaemlékezésekben, addig az Erzsébet híd pusztulásának időpontja reggel 7 órára tehető. Ezzel véget értek a pesti oldalon a harcok és Budára tevődtek át.

A felrobbantott Erzsébet híd

A felrobbantott Erzsébet híd, Foto: Fortepan/Kurutz Márton

A Duna hidak megpróbáltatásai már az amerikai légierő 1944-es támadásaival megkezdődtek, így védelmükre külön légvédelmet kellett létesíteni. A főváros későbbi ostromakor pedig állandó szovjet légi és tüzérségi támadás próbálta a pesti védelem összeköttetését akadályozni vagy megszakítani a budai oldallal. A hidak már ekkor súlyos károkat szenvedtek, ezért az utászok folyamatos javítása alatt álltak, akiknek a feladata lett aztán a végső megsemmisítés is.

Kevéssé ismert tény, hogy a brutális pusztítást mégis a leghumánusabban igyekeztek végrehajtani a németek, amin azt kell érteni, hogy a hidakat úgy igyekeztek felrobbantani, hogy a leghamarabb helyreállíthatóak legyenek. Ezért a pályatestek szükséges megrongálását tűzték ki célul és nem a teljes megsemmisítést pillérestől. Az Erzsébet híd szerencsétlensége abban állt, hogy a híd négy lánckamrájából csak egyben történt meg a detonáció így a páratlan robbanás magával csavarta és rántotta a budai kapuzatot.

A megsemmisült budai kapuzat

A megsemmisült budai kapuzat, Foto: Fortepan/Fortepan

Míg a többi hidat, kiegészülve az Árpád- és az ideiglenes Kossuth híddal, az 1950-es évek elejére átadták, az Erzsébet híd két évtizedre kiesett a forgalomból. Az Erzsébet híd kapcsán komoly dilemmát okozott a mérnököknek, hogy az egykori világszép átkelőhelyet milyen formában építsék újjá. Egészen 1958-ig hivatalosan az eredeti láncszerkezetű hidat kívánták visszaépíteni, ezért is hagyták állva a régi híd megmaradt pesti pillérét.

Korábban, a Lánchíd és a Szabadság híd munkálatai során a tervezők figyeltek rá, hogy a szóban forgó épületek műemlék jellegét is megőrizzék, ez azonban azt eredményezte, hogy az átkelők nem tartottak lépést Budapest forgalmának növekedésével. Ezt a terhet az új Erzsébet hídnak kellett átvállalnia, mindehhez azonban elengedhetetlen volt a híd kiszélesítése.

Végleg elbontják

Végleg elbontják, Fotó: Fortepan/Horváth József

Mivel nyilvánvaló volt, hogy az új hídra szánt autópálya méretű terhelést az eredeti Erzsébet híd pillérjei nem bírnák megtartani, ezért úgy döntöttek, hogy visszatérnek a Kübler-féle elgondolásához, és egy kábelhidat építenek a Duna fölé. Így aztán 1959–1960-ban elbontották a régi híd torzóját, a megmaradt pesti pilont, és a mesés Erzsébet híd története véget ért.

A kapuzatok ingapilonos kialakítása és azok magassága nem változott az új hídon. Az új pilon ugyanazon az öntvényen áll, mint a régi, azokon a mai napig látszik a „Diósgyőr” 1898 felirat. A kábelek vonala is hasonlóan fut, mint a régi hídnál a láncoké, azok egymástól való távolsága is azonos a régi híd láncaival. Szélességbéli különbségét az okozza, hogy a régi szerkezetben a járdák a láncokon belül voltak, az új szerkezetnél ezek a kábeleken kívül kaptak helyet.

Épül az új Erzsébet híd

Épül az új Erzsébet híd, Fotó: Fortepan/UVATERV

A második világháborúban elpusztult dunai átkelőhelyek közül utolsóként – 1964. november 21-én adták át a forgalomnak az újjáépített Erzsébet hidat, mely a Gellért-hegy lába és a belváros között biztosít összeköttetést a budapesti forgalom számára. A méltóságot a célszerűség váltotta fel.

Budapest hídjairól itt írtunk még.

Forrás:

Domonkos Csaba: Az új Erzsébet hidat 55 évvel ezelőtt adták át, in: PestBuda

Tarján M. Tamás: Az új Erzsébet híd megnyitása Budapesten, in: Rubicon online

mult-kor: 100 éves az Erzsébet híd

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
Budapest képgaléria Magyarország történelem
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Borzalmas: egy év alatt 93 gyerek halt bele a könyörtelen beavatási szertartásba

  • Megfejtették a vízvezetékben talált idegenkoponya rejtélyét

  • Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában

  • Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard

  • Bejutottak Kádár János titkos balatoni nyaralójába, ez fogadta őket

  • A tűrhetetlen szárazságban az ország legszárazságtűrőbb fűféléi is tömegesen pusztulnak

Kapcsolódó cikkek

idegen koponya koponyamódosítás
2025.07.13.

Megfejtették a vízvezetékben talált idegenkoponya rejtélyét


Olvasson tovább
Balaton régészet víz alatti leletek
2025.07.13.

Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában


Olvasson tovább
Chicago Field Museum Kard Duna magyarország
2025.07.12.

Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard


Olvasson tovább
A Parlament országgyűlés
2025.07.11.

Így tervezték a Parlamentet a reformkorban, mikor az országgyűlés Pestre költözött


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
<strong>Borzalmas: egy év alatt 93 gyerek halt bele a könyörtelen beavatási szertartásba</strong>

Borzalmas: egy év alatt 93 gyerek halt bele a könyörtelen beavatási szertartásba

Tovább olvasok
Megfejtették a vízvezetékben talált idegenkoponya rejtélyét

Megfejtették a vízvezetékben talált idegenkoponya rejtélyét

Tovább olvasok
Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában

Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában

Tovább olvasok
Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard

Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard

Tovább olvasok
Bejutottak Kádár János titkos balatoni nyaralójába, ez fogadta őket

Bejutottak Kádár János titkos balatoni nyaralójába, ez fogadta őket

Tovább olvasok
A tűrhetetlen szárazságban az ország legszárazságtűrőbb fűféléi is tömegesen pusztulnak

A tűrhetetlen szárazságban az ország legszárazságtűrőbb fűféléi is tömegesen pusztulnak

Tovább olvasok
Sosem találnád ki, miért kell átépíteni Erdély egyik legcsodálatosabb útját

Sosem találnád ki, miért kell átépíteni Erdély egyik legcsodálatosabb útját

Tovább olvasok
Hatalmas károkat okozott a vihar, lezárták az Óbudai-szigetet

Hatalmas károkat okozott a vihar, lezárták az Óbudai-szigetet

Tovább olvasok
Magyar önkéntes katona vesztette életét Ukrajnában

Magyar önkéntes katona vesztette életét Ukrajnában

Tovább olvasok
TOP30: a legjobb vidéki étteremlista 2025-ben

TOP30: a legjobb vidéki étteremlista 2025-ben

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4