Az ELIZA, a világ első chatbotja, újra életre kelt egy több mint 60 éves kódból

Tudósok újraélesztették a világ első chatbotját, az ELIZA-t, amelyet még az 1960-as években fejlesztettek ki. Az ELIZA eredeti kódját rég elveszettnek hitték, de most szoftver-archeológusok az MIT archívumában porosodó régi nyomtatványokon fedezték fel, és újra életre hívták.

Az ELIZA-t Joseph Weizenbaum, az MIT professzora fejlesztette ki, és a chatbot nevét Eliza Doolittle-ről, a “Pygmalion” című színdarab főszereplőjéről kapta, akit megtanítottak az arisztokratikus brit beszédre — írja a Live Science.

A chatbot forradalma az 1960-as években

Az ELIZA-t Weizenbaum egy általa kifejlesztett, mára elavult programozási nyelven, a Michigan Algorithm Decoder Symmetric List Processor (MAD-SLIP) segítségével írta. A chatbot „DOCTOR” nevű szkriptje úgy lett megtervezve, hogy pszichoterapeutaként válaszoljon a felhasználók kérdéseire. Például az „Mondja el, mi a problémája” felhívás után, ha a felhasználó azt írta, hogy „A férfiak mind egyformák,” a program így válaszolt: „Milyen értelemben?”

Az elveszett kód megtalálása

A kutatók évtizedeken át azt hitték, hogy az ELIZA eredeti, 420 soros kódja örökre elveszett. Az áttörés 2021-ben történt, amikor Jeff Shrager, a Stanford Egyetem kognitív tudósa, és Myles Crowley, az MIT archivátora Weizenbaum papírjai között rábukkant a kódra.

Shrager szerint a régi kódok tanulmányozása az AI-pionírok gondolkodásmódjába enged betekintést:
„Az ilyen kódok olyanok, mintha a gondolataik írott változatai lennének. Az ELIZA egy igazi mérföldkő volt a mesterséges intelligencia történetében, ezért fontos megértenünk, mit gondolt Weizenbaum.”

Az ELIZA újraélesztése

Az ELIZA újjáélesztése nem volt egyszerű feladat. A csapatnak tisztítania és hibajavítást kellett végeznie a kódon, valamint létrehoztak egy emulátort, amely szimulálja az 1960-as évek számítógépeinek működését. 60 év után, 2023. december 21-én az ELIZA ismét működésbe lépett.

Shrager elmondta, hogy a csapat még egy hibát is talált a kódban, de szándékosan nem javították ki.
„Ez olyan lenne, mintha kijavítanánk egy hibás ecsetvonást az eredeti Mona Lisán” – magyarázta.

Az ELIZA öröksége

Bár az ELIZA képességei elmaradnak a modern, nagy nyelvi modellek (LLM-ek), például a ChatGPT tudásától, mégis lenyűgöző teljesítmény, figyelembe véve, hogy 1965-ben írták.

„Az ELIZA egy ideig képes fenntartani egy beszélgetést, és figyelemre méltó, hogy ez a technológia több mint fél évszázados” – mondta David Berry, a Sussexi Egyetem digitális humán tudományok professzora.

Shrager szerint az ELIZA egy dolgot még mindig jobban csinál, mint a modern chatbotok: valóban “hallgat”. Míg a modern modellek főként a felhasználói mondatok befejezésére törekszenek, az ELIZA arra bátorította a felhasználókat, hogy folytassák a beszélgetést.

A számítástechnika kulturális öröksége

Berry hangsúlyozta, hogy az ELIZA újjáélesztése rávilágít a számítástechnika történetének megőrzésének fontosságára.
„A számítástechnika története egyben kulturális történelem is. Ha nem dolgozunk keményebben ezen örökség megőrzésén, elveszítjük a számítógépes világ Mona Lisáit és Michelangelo Dávid-szobrának megfelelőit” – mondta Berry.

Az ELIZA újjáéledése emlékeztet arra, hogy a számítástechnika jövője mellett a múltja is figyelmet érdemel. A világ első chatbotja nemcsak technológiai csoda volt a maga idejében, hanem a mesterséges intelligencia fejlődésének egyik alapköve is.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Kannibál ősemberek élnek a mai napig is az USA hegyei között?
Újabb jeleket fedezett fel a Marson található vízzel és élettel kapcsolatban egy műholdkép