Van egy folyó az Amazonas vidékén, amelynek szó szerint forr a vize

Számos legenda szól egy forró vizes folyóról az Amazonas-medencében, amely megpörköl mindent, ami elég balszerencsés ahhoz, hogy érintkezzen vele. Ez így elsőre kitalációnak hangozhat, ám a perui esőerdőben található egy különös vízfolyás amely rácáfol a szkeptikusokra.

A „Forrongó folyó”, vagy a helyieknek csak Shanay-timpishka Peru középső részén található. A folyó hossza körülbelül 6 kilométer, és egyes szakaszain akár 6 méter széles is lehet. A Pachitea nevű víztömeg mellékfolyójának vize elérheti akár a 98,8 Celsius-fokot is, ami másodpercek alatt súlyos égési sérüléseket okozhat. A helyi közösségek évtizedek óta beszélnek egy olyan forró helyről, ahol az apróbb állatok elpusztulnak, amint megérintik a felszínét.

A Shanay-timpishka, vagy más néven a Forrongó folyó és Juan Flores sámán. A kép készültekor a víz hőmérsééklete “mindössze” 86°C körüli volt. Wikimedia

A Miami Egyetem végzős hallgatója, Riley Fortier által vezetett kutatósoport 70 helyszínt vizsgált meg a folyó mentén, hogy kiderítsék, hogyan alakítja a szélsőséges hőség a környező erdőt. A fa- és növényfajok feltérképezésével a folyó hűvösebb, feljebb fekvő területeitől egészen a folyó perzselő szívéig a biológiai változatosság megdöbbentő változását fedezték fel. Az eredmények azt mutatták, hogy az átlaghőmérséklet minden 1,8 °C-os emelkedésével 11%-kal csökkent a biológiai sokféleség.

A geotudósok a hőt a törések által táplált tevékenységnek tulajdonítják, ahol a föld alatti vízcsatornák találkoznak a földi geotermikus energiával. A kutatók úgy vélik, hogy az üledékes kőzetbe beszivárgó esővíz a föld alatt túlhevül, majd forrásokként tör felszínre, természetes. A kutatók szerint elég egy pillanatra érintkeznünk a vízzel, és azonnal másod- vagy harmadfokú égési sérüléseket szenvedhetünk. Sok helyi lakos éppen ezért mély tisztelettel tekint a helyszínre, mert bármi, ami túl közel merészkedik hozzá, fájdalmas találkozásra számíthat.

Azt már tudjuk, mit tesz a gyanútlan állatokkal, de hogyan befolyásolja a növényvilágot?

Az Earth.com beszámolója szerint bizonyos növények jól fejlődnek a peremvidéken, de a legtöbb nagytestű élőlénynek nehézséget okoz a forró környezet. A hűvösebb szakaszoktól a forróbb részekig botanikai felmérések feltárták, hogy a fák sokfélesége milyen mértékben változik. A sűrű lombkoronák helyett a kutatócsoport bozótosabb növényzetet dokumentált.

A higanyszálak emelkedésével a szárazsághoz hasonló körülményekhez alkalmazkodó kis fajok is teret nyertek, viszont a nagyobb, lassabban növő fák eltűntek, ami jól mutatja, hogy az intenzív hőség hogyan alakítja át még a buja ökoszisztémákat is. Fortier adatai alapján a hőmérséklet emelkedésével hasonló változások más esőerdőkben is előfordulhatnak. A hőséghez alkalmazkodni képtelen fajok visszaszorulnak, és a magasabb hőmérsékletet jobban tűrő élőlények száma jelentős növekedésnek fog indulni. A tudósok megjegyzik, hogy a kevesebb fafajtát tartalmazó környezet valószínűleg kevesebb állatfajnak ideális, mivel egy-egy csoport elvesztése gyakran az egész táplálékláncon végigvonul.

A Forrongó folyó ékes példája annak, hogy mi történhet, ha az átlaghőmérséklet tovább emelkedik. Az egykor vadvilágban gazdag területek egyszerűbb, szárazabb tájakká válhatnak. A kutatók remélik, hogy a folyó tanulmányozása segíthet védekezni a klímaváltozás ellen. És bár a Shanay-timpishka egyedülálló jelenség, jól mutatja, mi várhat az egyes ökoszisztémákra a jelenleg még biztonságos területeken.

Érdemes elolvasni:

• Kilenc napig tartó cunamit regisztráltak Grönlandnál
• Echolokáció: Az állatvilág egyik legelképesztőbb találmánya
• Az éghajlatváltozás a legnagyobb tavakat is eltűntetheti a bolygóról