A Hold óriási, lenyűgöző képződményei kevesebb, mint 15 perc alatt jöttek létre

Egy új kutatás szerint két óriási holdi kanyon, a Vallis Schrödinger és a Vallis Planck kevesebb mint tíz perc alatt alakult ki egy hatalmas becsapódás következtében. Az eredmények fontosak lehetnek a NASA közelgő Artemis-küldetései szempontjából, amelyek a Hold túlsó oldalát célozzák meg.

Az Erwin Schrödinger kvantumfizikusról elnevezett kráter a hatalmas Déli-sarki Aitken-medencében található. Ez az egyik legfiatalabb ismert becsapódási medence, ezért kiváló állapotban maradt fenn, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy részletesen tanulmányozzák a medenceképződés folyamatait. A két képződmény mérete körülbelül az amerikai Grand Canyonéval egyezik, írja az IFLScience. A Vallis Schrödinger körülbelül 270 kilométer hosszú és 2,7 kilométer mély, míg a Vallis Planck 280 kilométer hosszan húzódik és mélysége eléri a 3,5 kilométert, a kutatók pedig régóta keresik a választ arra, hogyan jöhettek létre ezek a hatalmas képződmények.

A Schrödinger-kráter a Hold déli sarkánál. NASA

David Kring, Danielle Kallenborn és Gareth Collins a Hold túlsó oldaláról készült képeket elemezve térképeket készítettek, hogy meghatározzák a becsapódás során kidobódott törmelék pályáját. Számításaik szerint a kanyonokat nem hosszú eróziós folyamatok hozták létre, hanem a becsapódáskor nagy sebességgel mozgó törmelék vájta ki őket mindössze néhány perc alatt. A kutatók szerint a kanyonok kialakulása során a kőzetdarabok akár 1,3 kilométert is megtehettek másodpercenként. Az esemény annyi energiát szabadított fel, ami több százszorosan meghaladta a valaha végrehajtott nukleáris kísérletek összesített energiáját.

A felfedezés gyakorlati következményekkel is járhat a NASA számára. A kutatók szerint a Schrödinger-kráter aszimmetrikus törmelékszórása azt jelenti, hogy a jövőbeli Artemis-küldetések lehetséges leszállóhelyein kevesebb ilyen anyag található, így a talajminták könnyebben hozzáférhetők lesznek. A tanulmány továbbá hozzájárulhat kísérőnk múltjának megértéséhez is. A kutatók szerint az itt található kőzetminták elemzése igazolhatja, hogy a Hold valóban átélt-e egy intenzív bombázási időszakot mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt.

Mivel a Schrödinger-becsapódás során a kidobott anyag nagy része távolabbra szóródott az Artemis-küldetés lehetséges leszállóhelyeitől, a kutatók szerint ezek a helyszínek megfelelő jelöltek lehetnek a Hold belső rétegeinek és múltjának vizsgálatára.

Érdemes elolvasni:

• Évmilliárdokkal ezelőtt a Szaturnusz megmentette a Naprendszer belső bolygóit a biztos haláltól
• Szimulálták, milyen lenne, ha a legveszélyesebb aszteroida becsapódna a Földbe
• Több mint 50 éve van egy fénykép a Hold felszínén, most pedig kiderült, miért