A legnagyobb magyar kémnő sztorija: Manci hogyan verte át a férfiakat és a brit titkosszolgálatot?

Amikor 1939-ben egy feldúlt férj arról panaszkodott a brit titkosszolgálatnak, hogy feleségét erkölcsileg megfertőzte egy bizonyos Lady Howard, az MI5 eleinte nem látott különösebb okot az aggodalomra. A levelet mindazonáltal elrakták, és hamarosan kiderült: Lady Howard körül valóban nem stimmel valami. Az MI5 nyomozói attól kezdve árgus szemekkel követték minden lépését.

Menekültből lordné

A második világháború kezdetén még korántsem állt rendelkezésre az a technológiai háttér, ami ma természetes. Kémműholdak és digitális megfigyelőrendszerek híján a titkosszolgálatok sokszor magasan képzett, minden gyanú felett álló ügynökök munkájára támaszkodtak. Ki gondolta volna, hogy a kifogástalan úri körökben mozgó, Lady Howard of Effingham néven ismert nő valójában kémtevékenységet folytat?

A szép „Lady Howard” eredeti neve Mária Malvina Gertler, aki lengyel útlevéllel érkezett menekültként Nagy-Britanniába 1935-ben. Valójában Budapesten született, és csak papíron volt lengyel állampolgár: kiderült, hogy apja szerzett lengyel iratokat, ő maga sosem tartozott ehhez az államhoz. Manci – ahogyan barátai hívták – mindössze 27 éves volt, amikor feleségül ment Lord Howard of Effinghamhez, biztosítva magának a brit állampolgárságot és a nemesi címet. Később bebizonyosodott, hogy a lord komoly adósságokkal küszködött, így neki is kapóra jött az „üzleti házasság”, írja az Index.

A titokzatos szerető és a gyanú árnyéka

Amikor az MI5 jobban elkezdte vizsgálni Manci múltját, rájöttek, hogy az esküvőnél kulcsszerepet játszott egy Edward Weisblatt nevű férfi. Ő finanszírozta a Lorddal kötött frigyet: készpénzt és heti járadékot fizetett azért, hogy Manci az arisztokratával egybekelhessen. Weisblatt a spanyol polgárháború idején komoly haszonra tett szert fegyverkereskedőként, s bár a francia titkosszolgálat figyelmeztette a briteket, hogy nagy valószínűséggel kettős ügynök, a konkrét bizonyítékok hiányoztak. Az MI5 gyanúja egyre nőtt: Manci vajon nem az ő révén továbbítja-e a megszerzett adatokat? De a kérdés megválaszolása korántsem volt egyszerű.

Az MI5 megtévesztése

A kémszervezetek nem tudtak konkrétan rábizonyítani semmit. Figyelték Manci hétköznapjait, és meglepve látták, hogy állandóan úton van: estélyek, fogadások, koktélpartik, luxushotelek és magánklubok váltották egymást. A Dorchester Hotel fényűző lakosztályában lakott, rendszeresen szelte át Londont Weisblatt Rolls Royce-ával, és feltűnt a Brit Királyi Légierő (RAF) magas rangú tisztjeinek körében is. A róla készült megfigyelési jegyzetekbe az „ártatlan naiva” kifejezés gyakran bekerült, mert pontosan ezt a szerepet játszotta el a férfiak körében.

Akadtak politikusok, diplomaták, sőt még Churchill fiának magyar szakácsa is, akivel bizalmas kapcsolatba került. Eleinte csak szexuális vonzalomnak tűnt, de az MI5 sejtette, hogy valójában hadititkokhoz akar hozzáférni. A gonddal megszerzett dokumentumokat azonban nem a hotelben tanulmányozta, hanem például egy előkelő fodrászszalonban – kikerülve az esetleges lehallgató-berendezéseket. Külföldi diplomáciai kapcsolatai révén pedig a levelezését is biztos helyre küldte, mivel a nagyköveteknek járó zárt postai küldeményekbe még a brit hírszerzés sem nyúlhatott bele.

Az elfogás és a váratlan fordulat

Az MI5 végül 1941-ben döntött úgy, hogy letartóztatja Manci-t, de hiába: a tényleges kémkedést sosem tudták rábizonyítani. „Erkölcsi vétség” címén zárták be a hírhedt Holloway börtönbe, írja a BBC, ahonnan öt hónap múlva, bizonyítékok híján szabadult. Utólag előkerült dokumentumok szerint mindvégig tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, sőt kifejezetten patriotának mondta magát. A brit titkosszolgálat azonban nem felejtett: a „magyar Mata Hari” jelzőt is ők akasztották rá.

Eltűnés a világ színpadáról

Manci 1945-ben elvált az időközben még szegényebb sorba került lordtól, faképnél hagyta Weisblattot, és diplomáciai kapcsolatai segítségével szinte nyomtalanul eltűnt. Állítólag Ausztráliába utazott, ahol összeházasodott egy brazil diplomatával. Később néhány helyen felbukkant a neve, amikor élelmiszercsomagokat küldött a háború utáni ínséget szenvedő Nagy-Britanniába, ám ezt követően végleg nyoma veszett. Egyesek szerint a diplomatát később Svédországba helyezték át, és valószínűleg Manci is vele tartott. Innentől nincs további adat, mintha teljesen felszívódott volna a titkosügynöki játszmák dzsungelében.

Örök talány

A brit Nemzeti Levéltárban fennmaradt, háborús kémjelentéseket tartalmazó akták végül alátámasztották azt a gyanút, hogy Manci nagy eséllyel kémkedett, csak éppen olyan bravúrral, hogy az MI5 nem tudta ráhúzni a vizes lepedőt. Ezzel ellentétben a holland Mata Harit jóval gyengébb bizonyítékok alapján végezték ki, a világháborús hisztéria és a politikai nyomás kereszttüzében.

Manci története mind a mai napig megmarad rejtélyes, hihetetlen fordulatokkal tarkított fejezete a kémkedés történelmének. Mutatja, hogy a leleményesség, a vonzerő és a taktikai érzék néha a legjobban szervezett titkosszolgálatot is zavarba tudja ejteni – és hogy néha a legképtelenebb sztorik is igaznak bizonyulhatnak.

ez is érdekes lehet:

A kém, aki kétszer halt meg, de egyszer sem igazán – részletek itt

Nopcsa Ferenc, egy magyar férfi inspirálta Spielberg világhírű filmjét – részleteket itt olvasd el

A világtörténelem 13 legfurcsább rekordja