Ilyen szaga van valójában az egyiptomi múmiáknak

Bár több ezer évnyi túlvilági lét után azt várnánk, hogy az ókori egyiptomi múmiák kellemetlen szagot árasztanak, a valóság ennél sokkal meglepőbb.

Matija Strlič professzor, a tanulmány vezető szerzője szerint a múmiák illata régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind a nagyközönséget, ám most először végeztek olyan átfogó vizsgálatot, amely egyesíti a kémiai elemzést és az emberi érzékeket. A kutatócsoport kilenc, a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumában őrzött múmia illatát elemezte, melyek közül a legrégebbi az időszámításunk előtti 1539 körül kezdődő Újbirodalomból származik, írja az IFLScience.

A vizsgálatban részt vevő szaglás szakértők szerint a múmiák 78 százaléka fás, 67 százaléka fűszeres, míg 56 százalékuk édeskés illatot árasztott. Mindössze a harmaduk rendelkezett kellemetlen, avas vagy állott szaggal, ugyanakkor ugyanilyen arányban akadtak köztük olyanok is, amelyeknek az illata tömjénszerű volt. Az átlagos illaterősséget közepesnek, a kellemes illat érzetét pedig enyhén pozitívnak értékelték.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A balzsamozási eljárásnak köszönhetően a testek megőrizték az egykor használt illatos olajok és viaszok aromáját, a kutatás szerint pedig a legtöbbjük illata kifejezetten kellemes volt

A kutatók nemcsak az emberi szaglásra hagyatkoztak, hanem egy elektronikus „orrot” is bevetettek, amely segített az illékony vegyületek azonosításában. Az elemzések kimutatták, hogy a múmiák olyan terpenoidokat bocsátanak ki, mint a pinén, limonén és verbenon, amelyek nagy valószínűséggel a balzsamozás során használt cédrus- vagy fenyőgyantából, mirhából, tömjénből, valamint kakukkfűből, levendulából és eukaliptuszból származnak. A borneol jelenléte pedig arra utal, hogy a kamfor is szerepet játszhatott a folyamatban.

A kutatók gázkromatográfiás és tömegspektrometriás módszerekkel különválasztották a balzsamozás során alkalmazott anyagokból, a modern konzerválószerekből, valamint a penészgombák és egyéb mikroorganizmusok által kibocsátott illatanyagokat. Megállapították, hogy a kiállított múmiák erősebb és összetettebb illatot árasztanak, mint a raktárakban tároltak, ami feltehetően a vitrineken belüli illékony vegyületek felhalmozódásával magyarázható.

A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az ókori egyiptomi múmiák „szaglási öröksége” szerves része kulturális és történelmi értéküknek, ezért a múzeumoknak törekedniük kell az ősi illatok megőrzésére.

Érdemes elolvasni:

• A Nagy Piramis: már a későbbi ókori tudósoknak sem sikerült megválaszolni, hogy kik, hányan, hogyan és miért építették
• Hoppá: újraírhatja az egyiptomi történelmet a 3000 éves felfedezés?
• 4 ezer évvel ezelőtt élt, fáraókat gyógyító orvos sírjára bukkantak régészek